Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Több élelmiszeripari termékpályán is egyre-másra jelennek meg az eredeti alapanyagokat vagy termékeket helyettesítő termékek. Mivel fontos szem előtt tartani, hogy a fogyasztó könnyen, gyorsan és pontosan tájékozódhasson a termékről, a csomagoláson elhelyezett információk nem lehetnek megtévesztőek - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Ennek érdekében a plenáris ülés úgy döntött, hogy indítványozza bizonyos kifejezések használatának korlátozását növényi alapú alternatívák esetén. Az Európai Parlament az alábbiakat tette közzé jelentésében:
- Az Európai Parlament úgy véli, hogy a nyomonkövethetőség és a kapcsolódó átláthatósági intézkedések szükségesek az alkalmazandó közös halászati politika szabályainak való megfelelés biztosításához. Emellett azon a véleményen van, hogy amennyiben ezeket az intézkedéseket megfelelő címkézési rendszer támasztja alá, amelyet a feldolgozott, friss és tartósított, akvakultúrában termelt élelmiszerek esetében elő kell írni, akkor garantálni tudják, hogy a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás pontos, egyértelmű, teljes és megbízható legyen. Az EP hangsúlyozta, hogy egy ilyen címkézési rendszer létfontosságú az élelmiszercsalás, többek között a téves címkézés és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben. Szerintük az értéklánc minden szakaszában meg kell erősíteni és garantálni kell a termékek nyomonkövethetőségét annak érdekében, hogy ne csak gazdasági és kereskedelmi előnyöket biztosítsanak, hanem hozzájáruljanak az egészség védelmére irányuló erőfeszítésekhez is. Az Európai Parlament e tekintetben üdvözölte, hogy az új halászati ellenőrzési rendelet bevezette az importált termékekre vonatkozó fogási tanúsítványt.
- Emellett EP azt is megjegyezte, hogy a Bizottság a konzultációk során olyan bejelentéseket kapott, amelyek szerint egyes tagállamokban nem teljesültek a fogyasztók kötelező tájékoztatására vonatkozó követelmények, és megállapította, hogy a végrehajtás EU-szerte egyenlőtlen, és ez különösen jelentős egyes szegmensekben, például a halkereskedők és a közétkeztetésben működő gazdasági szereplők esetében. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a címkézésnek pontos leírást kell adnia a halászati és nem halászati termékekről, elkerülve a fogyasztókra és a halászokra nézve káros csalásokat és megtévesztő reklámokat, különösen a helyettesítő termékek említésekor, mivel sok esetben olyan képeket használnak, amelyek alapján a fogyasztók úgy vélhetik, hogy bizonyos termékek halászati termékek, miközben nem azok. Az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a piacon lévő egyes termékek, például a növényi alapú termékek, kizárólag halászati termékek által használt kifejezéseket használnak, annak ellenére, hogy nem halászati termékek: szerintük a Bizottságnak a beérkezett jelentések alapján tovább kell vizsgálnia ezt a kérdést.
- Az EP ezért úgy vélte, hogy a „hal” vagy „halfajok” kereskedelmi nevet az egységes piacon az állati eredetű halászati vagy akvakultúra-termékek számára kell fenntartani, így e tekintetben arra hívta fel a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a halászati és akvakultúra-termékeket utánzó növényi alapú termékek címkézésére és kiszerelésére vonatkozó hatályos jogszabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók pontos tájékoztatást kapjanak, amely elkerüli a félreértéseket és fenntartja az esélyegyenlőséget az uniós piacon.
Meg kell jegyezni azt is, hogy az ülésen arról is döntés született, hogy az EU-ban értékesített összes halászati és akvakultúra-termék egyenlő versenyfeltételeit biztosító politikát kell folytatni, így a képviselők kezdeményezték, hogy minden (EU-s és import) terméken meg kelljen adni az összetevőkre, a fogás dátumára, a fogás földrajzi helyére és a használt eszközre vonatkozó információkat. Ezen kívül ragaszkodnak ahhoz is, hogy minden halterméknek - mind az EU-ból, mind az importból származónak - ugyanazokat a környezeti és társadalmi fenntarthatósági szabványokat kelljen betartania. Mivel a jelenlegi folyamat alapja egy „saját kezdeményezésű jelentés” (INI), a következő lépés az, hogy megküldik a Bizottságnak, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot.