Vasárnap tette közé az Agrárminisztérium, hogy "a felvásárlás nagyobb átláthatósága és a piaci bizalom erősítése érdekében a szaktárca felülvizsgálja a kukoricafelvásárlás minőségvizsgálati gyakorlatát."

Információink szerint a gabonakereskedelem szerződéses gyakorlatát szigorító új szabályozás várható.

A közleményben Nagy István kifejtette, az ágazatban a kukorica felvásárlási tevékenységekkel kapcsolatban kialakult széles körű bizalmatlanság jövőbeni csökkentése és megszüntetése érdekében a tárca áttekinti, a gabonafélék minőségvizsgálati gyakorlata szabályozási eszközökkel javítható-e. A gazdálkodók jelzései alapján Magyarországon jelenleg ugyanis heterogén módon történik a gabonafélék felvásárlás előtti ellenőrzése, különös tekintettel a toxintartalom-meghatározására. Ez jelentős kiszolgáltatottságot és veszteséget okozhat a hazai gazdálkodóknak – tette hozzá a minisztérium.

Váratlan bejelentést tett Nagy István: ez rengeteg magyar gazdát érinthet

Az agrártárca felülvizsgálja a kukoricafelvásárlás minőségvizsgálati gyakorlatát,

Új szabályozás a szerződések esetében

Az Agrárszektornak nyilatkozó, a gabonakereskedelemre rálátó forrásaink szerint a közlemény alapján az is várható, hogy a kormány rendezheti a gabona adásvételének jelenleg tapasztalható anomáliáit. Mint egyikük elmondta:

Időnként indokolatlan az, hogy hol van az áru átvétel-átadásának a helye, honnantól változik a kockázatviselés kezdete, mikortól keletkezik a fizetési kötelezettség.

Mindez azért okozhat problémát, mert rendszeresen előfordul, hogy a vevő a termelőtől azzal a céllal vásárol gabonát, hogy azt továbbadja, ám ilyenkor kiköti azt, hogy a termelő felelőssége a végső értékesítésig tart. Példát is említett:

A szerződésekben sokszor benne van, hogy addig felelsz érte, amíg az új helyre nem érkezik meg. Előfordul, hogy valaki átveszi a tételt a gazdától, egy harmadik telephelyre leszállítja, majd azt mondja, hogy nem az a minőség érkezett be, amit ő átvett. Ilyenkor termelő a hunyó.

Ez abban az esetben történhet meg, ha a vevő valójában rosszabb minőségű árut próbál értékesíteni, mint amit átvett, de megeshet az is, hogy az adott tételt nem megfelelően tárolták, és időközben minőségromláson esett át.

Ilyen esetekben, ha minőségi kifogás merül fel, egyes szerződések esetén a termelő viseli a felelősséget – hiszen a szerződésben ezt a végső értékesítésig követelik meg.

Voltak kifogásolható esetek

Az Agrárszektornak nyilatkozó forrás rámutatott arra: ilyen anomáliák nem ritkák a hazai gabonakereskedelemben.

Több ilyen, nehezen kinyomozható eset történt az elmúlt időben, ez is közrejátszhat abban, hogy a kormány az átadás-átvétel, a fizetési kötelezettség keletkezését jogilag szeretné szabályozni a szerződésekben.

A forrásaink szerint indokolható lenne egy ilyen beavatkozás, amelynek eredményeképp a termelő csak addig felelne az áru minőségéért, amíg át nem adta a vevőnek, utána pedig már nem a gazdát terhelné az, hogy mi történik az áruval. Azt, hogy a majdani új szabályozás pontosan hogyan is nézne ki, egyelőre nem világos.