Az orosz-ukrán háború alaposan felforgatta az európai és a magyar gabonapiacot is, ráadásul a búza minőségének és mennyiségének változása az adott év időjárási viszonyaitól függően megnehezíti a minőségi termékgyártást, fajtaválasztáskor a termésmennyiség előtérbe kerül a minőséggel szemben a mezőgazdasági fázisban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) egy friss kiadványa szerint a liszt minőségének változásához igazodó sütőipari technológiai változtatások nehezítik az azonos minőség elérését, a termékösszetevők változtatása az állandó, jó minőség ellen hat. Az új technológiákat kiszolgáló (hűtött kelesztés, gyorsfagyasztott termékgyártás) céllisztek hiánya gátolja a termelést és az új termékek piacra jutását.

Júliustól drágulnak az élelmiszerek az új csomagolóanyag-szabályozás miatt

Sokszoros díjtételek jönnek, 120 milliárdos terhet ró a feldolgozókra az új rendszer.

Elavultság jellemzi az ágazatot

A hazai malomipart az elavultság, pontosabban az idejétmúlt gépparkok, épületek és szállító kapacitás jellemzi, ráadásul az üzemeltetési költségek is magasak. A malomiparban erős a koncentráció, a sütőiparban pedig jelentős decentralizáció, amely szerkezeti változás előtt áll, magas a szakboltok száma (2400-2500 szakbolt). Ami a feldolgozott gabonaipari termékek kereskedelmét illeti, elmondható, hogy az export értékét jelentősen felülmúlja az import értéke, nagy mennyiségű feldolgozatlan gabona hagyja el az ország területét, amellyel szemben nagy mennyiségben érkezeknek magasan feldolgozott import termékek.

Változásokra van szükség

Magyarországon évente átlagosan 5 millió tonna búza terem, amelyből a hazai malmok 1-1,2 millió tonnát dolgoznak fel. A lisztek további feldolgozását, felhasználását végző termékpályák számára fontos, hogy a termőhelyi adottságoknak megfelelő, a feldolgozóipari igényeket is kiszolgáló - a célliszteknek megfelelő - gabona fajtahasználat terjedjen el, és fajtatudatos gazdálkodás valósuljon meg. Ennek érdekében kiemelten fontos az integráció erősítése vagy a többéves szerződések kialakítása a gabonatermelők és a végtermékspecifikus lisztet feldolgozók, illetve felhasználók között, hogy állandó minőségű, technológiai változtatásoktól mentes termék-előállítási folyamat valósulhasson meg. A céllisztek megfelelő mennyiségének elérésével, az adalékmentes alapanyagok felhasználásával a kiváló minőségű termékek növekvő gyártására nyílik lehetőség a hazai és az exportpiacok kiszolgálása érdekében. Ezentúl a szakképzett munkaerő korlátozott rendelkezésre állása miatt kiemelten fontos az élő munkaerő kiváltását lehetővé tévő technológiák bevezetése.

Sok forog kockán: az élelmiszerbiztonság múlhat ezen Magyarországon

Az Agrárminisztérium közlése szerint az élelmiszeriparban is a biztonság az első.

Ebben van lehetőség

A termékpályákra sokáig volt jellemző az, hogy a hazai portfólióból hiányoztak a durumbúzából készült, valamint a tojás nélküli termékek. Az iparágakban a termékfejlesztési lehetőség nagy, hiszen egyre jelentősebb az alternatív gabonákból és más növényi alapanyagokból készült termékek felé irányuló fogyasztói érdeklődés, de növekszik az igény fehérjetartalommal növelt termékek irányába is. A száraztésztagyártók részére egyébként piaci lehetőség még a hazánkban népszerű olasz termékek gyártása is.

A fogyasztók felől továbbra is fennáll az igény a hagyományos és a magas tojástartalmú termékek gyártása iránt is, ezért minden gyártónak törekednie kell a hagyományos termékek előállítására is. A tartósított lisztes áruk esetében is innovációs lehetőség a csökkentett energiatartalmú, vagy dúsított termékek fejlesztése, egzotikus vagy különleges összetevők használata, több vonal párhuzamos működtetése, kóser vagy halal minősítés megszerzése

- írja a NAK.