Októberben átlagosan 3,2 százalékkal nőttek itthon a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
Egyre kevesebb kenyeret esznek drágábban az emberek Magyarországon, és nem látni, hogy hol a vége.
Nincsenek könnyű helyzetben a malomipar szereplői sem itthon, komoly gondokkal kell szembenézniük.
A hazai malomipart az elavultság, pontosabban az idejétmúlt gépparkok, épületek és szállító kapacitás jellemzi.
Az eddigi információk alapján kiváló gabonatermés várható idén, ami a kenyér árára is kedvező hatással lehet.
Hiába lett olcsóbb a búza és a liszt, egyelőre még nem várható csökkenés a kenyér és a sütőipari termékek árában.
Már a Nébihnek is jelezték, hogy nem jó lisztek jönnek be, hiszen sok esetben alkalmatlanok az emberi fogyasztásra.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint további áremelkedések várhatóak a lisztek és a pékáruk frontján.
A túlélésért küzdenek a hazai malmok, hiába emeltek lisztárat októberben, már ez sem elég.
Hamarosan itt az újabb kenyérdrágulás.
Egész évben magasak maradnak az árak.
Egyre távolabb vagyunk a 3,60-as kenyértől.
Az árstop egyelőre fogja a liszt árát is.
A szakember szerint nem kizárt, hogy még emelkedni fognak az árak.
Félő, nem ez lesz az egyetlen áremelés az ágazatban idén.
Hol lesz ennek a vége?
Nem lehet tudni, meddig fognak még emelkedni a gabona- és takarmányárak.
Lassan már nem utópia a 400 forintos kenyér.
Kevesebb kenyér landol a kukákban, júniusban lehet áremelés.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Precíz és teljesen automata palánta átültető robottal rukkolt elő egy holland vállalkozás.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
Az Európai Bizottság szigorítja az élelmiszerbiztonsági előírásokat a Listeria monocytogenes baktérium elleni védekezés érdekében.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.