Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ha van olyan kérdés, ami jóformán minden embert egyaránt érint, az az, hogy mennyibe kerül épp a kenyér kilója, kiegészítve még azzal, hogy van-e, lesz-e belőle elegendő, és hogy mi várható az árakat illetően. Nagyon sokan - egyre többen - emlegetik a régi, 3,60-as kenyeret, mások pedig már annak is örülnének, ha a kilós fehér kenyér ára a lélektaninak is nevezett ezerforintos határ alá csökkenne. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatközlése szerint ugyanis a kenyér 2022 márciusa óta 67%-kal lett drágább, a péksütemények pedig 48%-kal.
A magyar malmok még drágán vásárolt búzát őrölnek
Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a napokban arról beszélt, hogy a malmoknál 2022. december 31-én még három-négy havi olyan búza volt készleten, amelyet még tonnánként 130-140 ezer forintos áron vásároltak, ám azóta a lisztárakban 15-20%-os csökkenés figyelhető meg, sőt, a búza is jelentősen olcsóbb lett, hiszen már 83-85 ezer forint körüli tonnánkénti árakkal lehet találkozni. A szakember szerint drágán beszerzett készletek május végéig is kitarthatnak, ami egyben azt is jelenti, hogy a malomipar nagy veszteséget fog elkönyvelni a második negyedévben.
De hol tartanak most a liszt- és kenyérárak Magyarországon?
Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke az Agrárszektor érdeklődésére kifejtette, hogy a piacgazdasági előrejelzéseket figyelembe véve megállapítható, hogy olcsóbb lett a búza a piacon és vele párhuzamosan a liszt ára is csökkenésnek indult. A szakember ugyanakkor megerősítette, hogy a hazai malmok még a 2022 nyarán, magas áron megvásárolt lisztből őrölnek. A Magyar Pékszövetség elnöke beszélt arról is, hogy tapasztalataik szerint az áremelkedés mind a lisztek, mind a kenyerek tekintetében megszűnt, illetve csökkenő tendenciát mutat, ám az egyéb költségek növekedése miatt nem valószínű a sütőipari termékek árcsökkenése.
Véleményünk szerint a magyar sütőipar az eddigi nehézségeket megfelelő módon megoldotta, illetve áthidalta. Reményeink szerint már sem az energiaárban, sem az alapanyag árakban nem áll be újabb negatív helyzet, ami jelentős változtatásra késztetné a magyar sütőipart. A piacon megjelenő, Hatvanban megnyitott, Európa legújabb sütőipari üzeme valószínűsíthetően piaci átrendeződést idéz elő. Ebből kifolyólag némely sütőipari vállalkozások piacvesztés miatt gazdasági nehézségbe kerülnek
- mondta Septe József.
Az ukrán gabonával kapcsolatban a szakember elmondta, hogy ezek az termények valóban jelen vannak hazánkban, ám a magyar pékségeknek csak egy kis része vásárolja, használja ezeket. Leginkább az ukrán határ közelében érzékelhető az ukrán liszt alkalmazása, de a kereskedők már az ország többi részében is elkezdték forgalmazni. Septe József szerint a következő időszakban az újbúza jelenleg ismert felvásárlási árai miatt azt lehet prognosztizálni, hogy a liszt beszerzési ára tovább fog csökkenni, és egyre kisebb lesz a különbség a magyar és az ukrán lisztárak között.
"Nagyon nehéz és izgalmas" időket élnek meg a magyar pékek
Hasonlóan látja a helyzetet az Agrárszektor által megkérdezett Molnárlegény Facebook-oldal szerzője is, aki foglalkozását tekintve agrármérnök, pék és molnár. Mint mondta, az ágazat szereplői jelenleg épp nagyon nehéz és izgalmas időket élnek, sokszínűbbet, mint a koronavírus idején. A pékekre ugyanis egyszerre tört rá egy piaci humánköltség és energiaköltség növekedés, ráadásul a legfőbb alapanyag, a liszt ára is kilőtt.
Emellett a korábban látott kovászláznak sincs már nyoma a lakosságban, jóllehet az otthonsütők ma is sokan vannak, de inkább társadalmi jelenségként, mint gazdasági hatással bíró méretként. Sok kisebb kovászos pék és cukrász abbahagyta, részben a koronavírus, majd az azutáni dőszak hatásai miatt. Az igazi kérdés persze az, hogy ezek a szakemberek vállalkozásbezáró pályaelhagyók lettek-e, vagy “csupán” szakmán belüli pályamódosítók, mert utóbbi esetben nem vesztek el sem a fogyasztók, sem a szakma számára, ami mindenképpen örvendetes lenne
- jelezte a Molnárlegény.
A szakember beszélt arról is, hogy ebben a helyzetben az életben maradóknak is át kellett gondolniuk a működést, nyitvatartást, termékkört, kiszállítási együttműködéseket. Mint mondta, mindenki végigfuttatott egy üzleti és belső folyamatértékelést, amelynek hatására születtek új döntések. Nem véletlen azonban az sem, hogy ebben a nehéz piaci időszakban születtek automatizált pékségek, ahol a termelékenységet megnövelték a gépekkel, kiköszöbölve a szakemberkeresés nyűgjét és költségét.
Van azonban olyan kovászos pékség is, ahol tudtak bűvíteni ezalatt az időszak alatt. Azoknál a pékségeknél, ahol az értékesítési helyszín jól lett kiválasztva, valamint jó a működési modell, ott lényegesen több esély volt a fejlődésre. A kovászos szcénában vannak elmaradó vásárlók, de jó hír, hogy jöttek helyettük újak is, ez a szegmens válságban is kitermeli a maga vevőkörét. Akinek fontos az élelmiszer minősége, tartalma, összetevője, az áldoz erre
- mondta a szakember.
A fővárosi és főváros környéki kovászos pékeknél látszik, hogy folytatódott az elmúlt időszak statisztikája, és nő a péksütemények iránti kereslet. Ennek részben az az oka, hogy a pékek is ambicionálják ezt, itt tudnak bevételt termelni, részben a fogyasztók is befogadóak, egyre több péksüteményt vesznek. Önmagában a kenyér ára és annak kereslete tehát félrevezető, nem mondja el a piac valós kereslet-kínálati helyzetét. A szakember is kiemelte, hogy a pékek szerint amúgy hosszabb távon nem a liszt, hanem az energia ára lesz döntő tényező.