Egy ország uniós csatlakozáshoz át kell venni az EU normáit és szabályait a tárgyalások során, és a végén csatlakozási szerződéssel és a többi ország jóváhagyásával zárul. Ez hosszú folyamat
mondta el Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a kerekasztal-beszélgetésen. Hozzátette: konkrét tárgyalások viszont Ukrajna esetében még nem történtek, nem nyitottak meg még fejezeteket. Az államtitkár kitért arra is, hogy egyelőre nem is világos, hogy mekkora terület, milyen infrastruktúrával csatlakozna az EU-hoz, hiszen a háború jelenleg is zajlik.
Komoly számokat tudnak
Ukrajna 44 millió hektárjából 33 millió hektár csernozjom
- jelentette ki az ukrán adottságokat értékelve Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója. Kifejtette: a top 10 gazdaság rendelkezik a terület 20 százalékával, és a közhiedelemmel ellentétben jó színvonalon termelnek, ráadásul a feldolgozóiparuk is fejlett. Például a napraforgómagot a kikötőkben fejlett üzemekben tudják feldolgozni, és így jelentős szereplők a világpiacon.
A megoldás a magasabb szintű hazai feldolgozás, amellyel jobb pozíciókat lehet elérni a globális piacokon.
Globális piac és értékláncok
Egyetértett ezzel Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója is. Mint elmondta: Ukrajna kiváló adottságokkal bír, és fejlett a felfolgozóipara is, ezalól egyelőre a gabonafeldolgozás jelent kivételt.
Ha behozzák a termékeiket ide, hiány keletkezik valahol máshol. Azon kell gondolkodnunk, hogy hogyan tudunk oda benyúlni, vagyis a globális piacban kell gondolkodni.
Arra is kitért: az nagyon fontos lesz, hogy hova fognak kerülni a fekete-tengeri kikötők. Ahhoz, hogy ütésálló legyen a magyar mezőgazdaság és állja a sarat az ukrán áruval szemben, ahhoz az értékláncokat kellene támogatni, nem az egyes eszközök megvásárlását. Az értéklánc-szemléletre kitérve példát is hozott. Mint elmondta:
ha van jó minőségű alapanyag idehaza, a feldolgozóknak kézenfekvő ezzel dolgozni, de ha ilyen nem áll rendelkezésre, a feldolgozók bezárhatják a kapuikat, vagy ide kell hozni az alapanyagot máshonnan.
Minőséggel lehetne versenyezni
Az ukrán búza tudja a 12-13 százalékos fehérjetartalmat és ha hozzánk nem is, a mi piacainkra is szállítanak
- mondta el Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Mint kifejtette: az ukrán szereplők jó feltételek mellett hatékonyan termelnek, és előállítanak ugyan GMO-t is, de oda szállítják, ahol ez a piacot nem zavarja. Az ukrán termelők igyekeznek kiszűrni a szermaradványokat is, miközben az alapvető minőségi követelményeket teljesítik. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar ágazat hogyan tudna lépést tartani ezzel, kijelentette:
Továbbra is a minőségre kellene fókuszálnunk, a 11-es búzában nem látom a piaci potenciált.
Nagy cégek döntenek
Ukrajnában ott vannak a nemzetközi cégek, pontosan tudják, hogyan kell jó minőséget előállítani
- mondta el Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: Ukrajna uniós csatlakozása ugyanakkor még nagyon messze van, több más ország, így Szerbia és Törökország is hosszú ideje várakozik. Mint kifejtette:
Ukrajna az ott lévő nemzetközi cégek miatt egyfajta globális piacot képvisel. Nem Ukrajnáról, mint országról kellene beszélni, hanem az ottani cégekről, akik a piacot befolyásoló döntéseket meghozzák.
A baromfiágazat már érzi
Az ukrán csatlakozás egy hosszú folyamat lesz, a háború miatt még nem is tudjuk megmondani, hogy mekkora terület csatlakozna – mondta el Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója. Kijelentette:
Mi a baromfiágazatban már tudjuk, hogy milyen, mintha Ukrajna az EU tagja lenne, hiszen az ukrán baromfi akadálytalanul érkezik az Unióba.
Ezzel kapcsolatban a legnagyobb nehézség, hogy az ukrán termelőknek nem kell olyan szabályrendszerhez igazodniuk, mint az ittenieknek. Ha csatlakoznának, akkor viszont nekik is be kellene tartaniuk azokat a szabályokat, amiket az uniós termelőknek. Hozzátette:
Igaz, az ukrán kreativitás még a magyarnál is nagyobb, ha szabályokat kell betartani.
Szabó Ákos utalt arra a bizonytalanságra is, hogy egyelőre azt sem tudhatjuk, hogy mi lesz a háború után az infrastruktúrában, hiszen a bombázások jelentősen károsítják a meglévő rendszert Ukrajnában.
