agrárszektor.hu: Az Agrotechfood Zrt. fókuszában agrár- és élelmiszeripari innovációs projektek állnak. Mit jelent ez bővebben? Mi a fő profiljuk?

Ducsai-Oláh Zsanett: Az Agrotechfood Zrt. az agrár- és az élelmiszeripar területén hasznosítható innovatív technológiák, termékek, szolgáltatások, illetve kiváló minőségű termékek, termelők felkarolását és piacra juttatását tűzte ki célul maga elé. A mi értelmezésünkben ez három dolgot jelent. Egyrészről mentorálást, azaz az üzleti modell kialakítását, márkaépítést és a projekt kapcsolatrendszerbe helyezését, másrészről projektfinanszírozást - akár hazai, akár közvetlen brüsszeli források segítségével. Harmadrészben pedig a külpiacra jutás támogatását, amelyhez első lépésben egy nemzetközi szakértői csapatot alakítottunk ki, akik a potenciális partner országokban - Indiától Észak-Amerikáig - rendelkeznek piaci kapcsolatokkal. Ez egyrészt piaci visszajelzéseket jelent tőlük, legyen szó egy-egy technológia innovációs vagy nemzetközi potenciáljáról, vagy éppen a kiváló minőségű magyar élelmiszerek piaci lehetőségeiről. Másrészt pedig, amennyiben látnak benne lehetőséget, segítenek minket abban, hogy az adott piacon partnereket találjunk.

agrárszektor.hu: A hazai agrár-és élelmiszertechnológiai fejlesztésekben komoly exportpotenciál rejlik. Önök hol és hogyan tudnak bekapcsolódni ezekbe a projektekbe?

D-O. Zs.: Bármilyen innovációs projekt bekerül hozzánk, az első szűrőt az jelenti, hogy vajon nemzetközi szinten piacképes lehet-e, és hogy valóban innovációról beszélünk-e világszinten is. A második körben megvizsgáljuk, hogy a rendelkezésünkre álló széles kapcsolatrendszerünk előrelépést tud-e biztosítani a projekt számára. Részünkről lényeges szempont, hogy lássuk, valóban van jelentős hozzáadott értékünk a projekthez.

Olyan pilotfázisban lévő prototípus projekteket keresünk, amelyek már túlvannak a kutatás-fejlesztési fázison, de még nincs piacuk, védett szabadalmuk, kapcsolatrendszerük, és még az üzleti modell kialakítása is előttük áll. Ennek a kialakításában, az ezekhez szükséges pluszforrások bevonásában, illetve az adott külpiacon való megjelenésben tudunk aktív szerepet vállalni.

agrárszektor.hu: Az Agrotechfood létrehozott egy magvető tőkealapot. Milyen szolgáltatási portfólióval léptek a piacra?

D-O. Zs.: A magvető tőke nagyjából 5-10 millió forint között mozog, ami egy prototípussal rendelkező projekt esetében a piacra lépés előtt például a márkaépítéshez, a szabadalomhoz, a külpiaci megjelenéshez kapcsolódó ráfordításokat tudja fedezni. Amennyiben a befektetés mellett döntünk, akkor azt hosszútávon tesszük, és általában kisebbségi tulajdonrész megszerzésére törekszünk.

Ugyanakkor az a tapasztalatunk, hogy nagyon kevés ilyen fázisban lévő projekt van az agrár- és élelmiszeripari szektorban. A legtöbb esetben a kutatás-fejlesztési fázis végére nem születik a piac szempontjából értelmezhető pilottermék, annak ellenére, hogy több száz millió forintos uniós támogatási forrásból valósították meg. A pozitív példák többségében olyan kkv-k közül kerülnek ki, amelyek a már sikeres működésük mellett akár saját forrásból is befektetnek egy-egy új technológia kifejlesztésébe. Természetesen itt már a piaci létjogosultság is sokkal inkább megállja a helyét.

További problémát jelent, hogy a felhasználói oldalon kevéssé ismerik az újonnan születő technológiákat, és nem érzik ezek jelentőségét, holott ezek jelentős mértékben növelni tudnák a szektor versenyképességét. Elég, ha csak azt a példát vesszük, hogy ha nem külföldről szereznék be a szükséges eszközöket, hanem egy-egy hazai új fejlesztés már az ő igényeiknek megfelelően kerülne kifejlesztésre, jelentősen alacsonyabb költséget jelentene a hazai szereplőknek.

Ezért kiemelt jelentősége van, hogy az új finanszírozási időszakban a k+f pályázatoknál mennyire veszik majd figyelembe, illetve várják el a piaci hasznosíthatóságot. Mi a partnereink számára - akik között mind a fejlesztői, mind a gazdálkodói oldal szerepel - igyekszünk olyan platformokat biztosítani, amelyeknek köszönhetően együttműködve tudják majd ezeket a forrásokat igénybe venni.

agrárszektor.hu: Mely területeken születnek életképes projektek?

D-O. Zs.: Kettőt emelnék ki, a funkcionális élelmiszereket és az agrárinformatikát, ezek között már most is vannak külpiacra érett projektek. Úgy vélem, hogy rövidtávon a funkcionális élelmiszereknél akár közép-kelet-európai központtá is válhatunk, vagyis ezt jelentős kitörési pontnak érzem a hazai agráriumban.

Egyre gyakrabban találkozhatunk idehaza is a funkcionális élelmiszerek kifejezéssel, ami egy nagyon erős trend jelenleg nemzetközileg is az agrár- és élelmiszeriparon belül. Fontos tisztázni azonban, hogy a funkcionális élelmiszer nem egyenlő a génmódosított (GMO) élelmiszerrel, hiszen míg utóbbinál mesterségesen beavatkoznak a növény (elsősorban a gabonafélék) génállományába, vagyis más élőlényektől - legtöbbször vírusoktól vagy baktériumoktól - származó génekkel turbózzák fel a növényt, addig a funkcionális élelmiszerek esetében külső, emberi beavatkozás nélkül is egészségvédő és megőrző tulajdonságokkal bíró alapanyagok felhasználásáról van szó.

A másik az agrárinformatika, amely mind az informatikai, mind a gazdálkodói oldal számára kiemelten fontos lehet a következő években. Jelenleg is vannak kiváló fejlesztések, amelyek jelentősen mértékben tudják támogatni a gazdálkodókat az erőforrások optimalizálásában.

Például egy szenzor vagy térinformatikai eszköz alkalmazásával célzott öntözésre vagy tápanyagbevitelre nyílik mód, mely csökkenti a költségeket, és minimális befektetéssel megvalósítható. Emellett az agrárinformatikai fejlesztések önmagukban is kiváló szolgáltatás export lehetőséget jelentenek a hazai informatikai szektor számára.

Annak érdekében, hogy elősegítsük egy felhasználóbarát és hatékony integrált agrárinformatikai rendszer kialakítását, megalapítottuk az Agrárinformatikai Klasztert. Az együttműködésben a T-systems Magyarország Zrt., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéke, a Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola, az Agrárinformatikai Kft., a Bikazugi Mezőgazdasági Nonprofit Kft, az AmoresRobotics, az EN-CO Software Kft., a HUMANsoft Elektronikai Kft., a Kern Communications Kft., a Micro CircuitDevelopment LLC, a Millefolium Stratégiai Kft., az UNICOMP Számítástechnikai Programszervező Kereskedelmi Kft., a Bükk-MakLeader Nonprofit Kft., az Infotér - Informatika a Társadalomért Egyesület, illetve az Agrotechfood Zrt. vesz részt.

agrárszektor.hu: Említette, hogy Magyarországon talán az agrár- és élelmiszeriparban van a legkevésbé hajlandóság az innovatív projektek felkarolására. Mik a tapasztalatok nemzetközi szinten?

D-O. Zs.: Magyarországon a kockázati tőke vonatkozásában agrárinnovációs projektek nem is nagyon merülnek fel. Eközben nemzetközi szinten Amerikától Japánig jelentős forrásokat fektetnek be ilyen jellegű projektekbe. Ha versenyben akarunk maradni, igyekeznünk kell!

A dániai European Food Venture Forum jó példa arra, hogy milyen jelentős a kockázati tőke érdeklődése a szektor iránt. A rendezvény keretében - ahová egyébként tavaly már 3-4 projektet vittünk ki - agrár- és élelmiszeripari innovációs projekteket válogatnak elő. A zsűritagok nemzetközi pénzalapok tulajdonosai, menedzsmentje, illetve az agrárium által kínált termékek multinacionális nagyvállalati felvásárlói, mint például a Nestlé vagy a Marks & Spencer. Ők azok, akik leginkább érdekeltek az új technológiák létrejöttében.

Észak-Amerikában főleg a funkcionális élelmiszerekkel, illetve a bioélelmiszerekkel kapcsolatos innovációs kezdeményezések sikeresek, Dániában pedig az agrárinformatikában látnak jelentős kitörési pontot. A feltörekvő országok - például India - jellemzően minden típusú innovációra nyitottak, míg az afrikai országok, melyek eddig jellemzően élelmiszerimportra szorultak, most szaktudásba, és új technológiákba fektetnek be.

agrárszektor.hu: Volt szó arról, hogy kevés az ígéretes innovációs projekt. Van kiút?

D-O. Zs.: Azt nem állítanám, hogy egyáltalán nincsenek ilyen projektek a látókörünkben, de számuk véges. Az Agrotechfood támogatója a "Ti jöttök!" pályázatnak, amely gyakorlatilag egy innovációs projektverseny. A megmérettetés három kategóriájából az agrár- és élelmiszeripari kategóriában érkezett be a legtöbb pályázat, nagyjából az összes pályázat fele. Ez azt mutatja, hogy léteznek ilyen jellegű kezdeményezések, ám ezek támogatására nagyon kevés eszköz áll rendelkezésre. Remélhetőleg a most elinduló pályázati rendszer új alapot teremt erre. Úgy tűnik, hogy míg korábban a vidékfejlesztési programban önállóan nem lehetett agrárinformatikai fejlesztésre pályázni, most erre is lesz lehetőség. Nagyon lényegesnek tartom ugyanakkor, hogy az agrárkutatás-fejlesztést támogató pályázatok tényleges piaci igényeket szolgáljanak ki. Ez részben szabályozói kérdés is, hiszen már a pályázatban szigorítani lehetne a projekt hasznosulására vonatkozó kitételeket. Például feltételként előírni, hogy az adott pályázónak fel kell mutatnia legalább egy olyan hazai kkv-t, nagygazdaságot, vagy őstermelőt, vagy bármely agárpiaci szereplőt, amely a pályázat keretében támogatott fejlesztést konkrétan tudja implementálni.

Ezt támogatandó hoztuk létre az Agritrend blogot, amelye az agrárszektor.hu oldalán keresztül is elérhető. Szakértők segítségével mutatjuk be az agrárinnováció globális aktualitásait és a magyar szereplők számára kínálkozó lehetőségeket.
Azzal is igyekszünk segíteni az innovációs kezdeményezéseket, hogy eljuttatjuk a megfelelő üzenetet a döntéshozók felé, hiszen az agrár- és élelmiszeripari kutatás-fejlesztési projektek támogatásának fontos részét kell képeznie az ágazat fejlesztésének és a versenyképesség növelésének. Érdemes végiggondolni, hogy valójában nem kell nagy összegeket beruházni ahhoz, hogy egy gazdálkodó növelje a versenyképességét, elegendő lenne akár egy-egy agrárinformatikai szoftver beszerzése. Ez jelentős kihívás már önmagában is, hiszen az agrárinformatika fogalma is csak nagyon szűk kör számára ismert.

agrárszektor.hu: Az agrárinformatikáról első hallásra talán mindenkinek a drónok jutnak eszébe. Nyilván ennél sokkal többről van szó.

D-O. Zs.: Természetesen, az agrárinformatika jóval több, mint drónok használata. Ide sorolunk minden olyan szoftver- és hardvereszközt, amelyet az agrár- és élelmiszeripar a feldolgozás, a termelés és a szállítás során használ. Ugyanezek az instrumentumok külön-külön részben már rendelkezésre állnak, ám összeillesztésük, egymáshoz rendelésük számos innovációt rejt magában, vagyis integrált rendszerek alakíthatóak ki belőlük. A megfelelően összegyűjtött, rendszerezett és feldolgozott adatok jelentős mértékben tudják támogatni a gazdálkodókat a humán- és egyéb erőforrásaik - legyen szó vízről, tápanyagról, vagy takarmányról - optimalizálásában. De pótolhatatlan lehet az időjárásból fakadó károk hatékony kezeléséhez is.

agrárszektor.hu: Van egy másik projektjük is, a "kiváló magyar élelmiszerek". Miről szól ez a kezdeményezés?

D-O. Zs.: Az élelmiszer-feldolgozók között vannak olyan cégek, amelyek már nem hagyományos kézművesként, hanem minimális gépesítéssel, de mindenképpen jelentős emberi és szakmai hozzáadott értékkel állítanak elő magyar élelmiszereket, mint például a mangalica, szürkemarha, a vízi bivaly, a libamáj, a méz, a lekvár, a tökmagolaj vagy az aszalt gyümölcsök. Ezek a termelők nemzetközileg is kiváló minőséget állítanak elő, ám csak korlátozott mennyiségben képesek erre. Közülük számos jelentkezett nálunk, hogy segítsük a piacra jutásukat, mert nem volt kellő tapasztalatuk a legjobb gyakorlatokat illetően. Így indult el a kiváló magyar élelmiszerek projekt, amelyben az említett cégeket és termékeket karoljuk fel, mentoráljuk, és őket fogjuk eljuttatni a célpiacokra. Első körben azokat, amelyekkel már kapcsolatban állunk. Velük együttműködve kellően széles termékkört összeállítva piackutatásokat végzünk - jelenleg néhány nyugat-európai országban, Észak-Amerikában, és az Arab-öbölben -, amelyből kiderül majd, hogy a különböző térségekben, melyek azok az ízek, trendek és árak, amelyekkel versenyképesek tudnak lenni a hazai termelők a nemzetközi piacokon. A kutatásból reményeink szerint az is kiderül, hogy melyek azok a kulturális és egyéb elemek, amelyek meghatározzák, hogy egy élelmiszert mitől tartanak a fogyasztók kiváló minőségűnek. A kiváló magyar élelmiszereket egységes márkanév alatt kívánjuk exportálni. Célunk elérésében biztos szakmai partnerként számíthatunk a Magyar Nemzeti Kereskedőházra.

agrárszektor.hu: Mikorra várhatók kézzelfogható eredményei a projektnek?

D-O. Zs.: Az egységes koncepció várhatóan nyár elejére elkészül, így már ősszel konkrét, célzott külpiaci megjelenéseket fogunk tudni biztosítani. Induláskor, a kezdő termékkör a piaci igények egy kisebb hányadát fogja tudni kielégíteni, ám a termékportfoliót bővíteni kívánjuk, amint visszaérkeznek a piackutatási eredmények, és az első piaci visszajelzések.