Dr. Lakatos Zoltán - Hajdú Gabona Zrt.
A Portfolio Csoport 2024-ben is átadta a Portfolio Agrárdíjakat a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián, ahol a Portfolio Agrárgazdaságért díjat Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója nyerte el. A több mint 180 éves múltra visszatekintő vállalat évente 75-80 ezer tonna búza őrlésével az ország liszttermelésének 7-8 százalékát adja, egymillió ember ellátásáról gondoskodva. Lakatos Zoltán beszélt az ágazatot érintő kihívásokról és ezek esetleges megoldásairól is.
A jelenlegi birtokrendszerünk nagyon kedvezőtlen a szárazföldi gabonatermesztéshez, mert ahhoz nagybirtokok kellenek és mi ebben - akár a földminőségben, akár a birtoknagyságban - bizony alulmaradunk akár Ukrajnával vagy Oroszországgal szemben, és ebben meg kell próbálnunk változtatni, amennyiben ez lehetséges.
Ilyen liszttel van tele sok bolt itthon: a legtöbb magyar nem is tud róla
Seiwerth Anna - Lajtamag Kft.
Az elmúlt években egyre több termelő keresi Magyarországon a különböző alternatív növénykultúrákat, a jelenlegi extrém klimatikus környezetben ugyanis megnehezedett az egyes árunövények előállítása - mondta Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A szakember, aki 2024-ben elnyerte a Portfolio Csoport Év női agrárvállalkozója díját kiemelte, a klímaváltozás egyértelműen itt van velünk, amihez adaptálódnunk kell, viszont, ha igyekszünk a talajt minél jobb állapotban tartani, akkor a kihívások talán csökkenni tudnak a jövőben.
Nehéz ebben az extrém klimatikus környezetben vetőmagot, illetve bármilyen egyéb árunövényt előállítani. Mi úgy látjuk, hogy az öntözés mellett fontos a vetésforgó, valamint a helyesen alkalmazott zöldtrágya-keverékek használata két fő növény között. Ezek mind segítenek a talaj vízmegtartásában, a kipárolgás csökkentésében és a biodiverzitás növelésében.
Ilyen növényt keres most rengeteg gazda: ez a jövő a magyar földeken?
Bene Zoltán - Karintia Kft.
A jövő egyik kulcsnövénye lehet a szója, és az elmúlt évek jelentős hazai vetésterület-emelkedése csak a kezdet. A nagy nemzetközi szervezetek előrejelzése szerint az Európai Unióban 2034-ig várhatóan további 23 százalékkal fog emelkedni a vetésterülete - mondta el Bene Zoltán, a Karintia Kft. vezetője az Agrárszektornak. A szakember beszélt arról is, hogy milyen nyomós érvek szólnak a szója termesztése mellett, hogy milyen érdeke fűződik az EU-nak és hazánknak a termesztés növelésében és hogy mi várható a következő időszakban Magyarországon ezen a téren.
A megtermelt termés piacképessége felértékelődött, márpedig a szója tekintetében még közelében sem vagyunk az önellátásnak, sem Magyarországon, sem pedig az Európai Unióban.
Változás jöhet a magyar földeken: ez a növény lehet a jövő nagy slágere?
Christophe Hansen - Európai Bizottság
Egyszerűbb, hatékonyabb és a tagállamoknak több mozgásteret biztosító új Közös Agrárpolitikát tart célravezetőnek Christophe Hansen, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa – mondta el az uniós agrárvezető az Agrárszektornak adott interjúban. A biztos szerint nem igaz az, hogy feltétlenül kevesebb pénz jut a jövőben a gazdáknak, a tagállamok ugyanis dönthetnek úgy, hogy a pénzt másképp osztják el. Összességében ugyanakkor úgy véli: az új támogatási rendszernek az automatizmus helyett az ösztönzőkre kell építenie, az Ukrajnával és a Mercosur-országokkal történő megegyezésben pedig nem csak az import veszélyét, hanem az export lehetőségét is észre kellene venni.
A lehetőség, ami most terítéken van, nem más, minthogy a pénzt az kapja, aki aktívan termel, aktívan hozzájárul az élelmezésbiztonsághoz. A struktúra valóban megváltozik.
Kimondta a brüsszeli biztos: annak a gazdának kell adni a támogatást, aki aktívan termel
Németh Szabolcs - Bábolna TETRA Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft.
A Bábolna TETRA Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft. a világ egyik meghatározó tojóhibrid-tenyésztő vállalkozása. A cég elsősorban tojóhibridek tenyésztésével foglalkozik, de kettős hasznosítású fajták és közepes növekedési potenciállal rendelkező húshibridek is megtalálhatók a kínálatában - mondta el Németh Szabolcs, a Kft. cégvezetője. A vállalkozás Magyarországon belül, illetve világszinte több mint 60 országba exportálja termékeit. Németh Szabolcs tavaly a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián elnyerte az Év állattenyésztője díját.
Amíg 20-30 évvel ezelőtt a tojóállományokat 70-75 élethétig lehetett gazdaságban tartani, ma már a szelekció és a genetikai munka következtében 90-100+ élethétig is termelésben lehet tartani a tojástermelő hibrideket.
Tarol a magyar cég ezzel az állattal: itthon és külföldön is sokan keresik
Bóna Szabolcs - Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.
Óriási kihívás a termelők számára a folyamatosan változó és egyre irreálisabb társadalmi igények kielégítése - közölte az Agrárszektorral Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke. A szakember, aki 2024-ben elnyerte a Portfolio Csoport Fenntartható mezőgazdaságért díját kiemelte, a klímaváltozás kapcsán a gazdálkodásoknak mindent meg kell változtatniuk: a talajhoz való viszonyukat és újra kell gondolniuk a jelenleg termesztett növénykultúrákat is. A cég fő profilja a sertéstenyésztés, illetve sertéshizlalás.
A sertéshús esetén azt látjuk, hogy a nagy része nem marad belföldön, a jó minőségű húsra ugyanis nincsen Magyarországon fizetőképes kereslet.
Külföldre kerül ez a magyar hús: van bőven, de a magyarok nem fizetnek érte
Gáspár Gyula - Agropoint Kft.
A Portfolio Agrárdíjak 2024-es díjátadóján a zsűri különdíját Gáspár Gyula, az Agropoint Kft. ügyvezető-igazgatója kapta. A cégcsoport, amely növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és halgazdálkodással foglalkozik, nagy hangsúlyt helyez az innovációra és a fenntarthatóságra, különös tekintettel az öntözésfejlesztésre és a talajvédelemre. A szakember szerint a jövő sikeres mezőgazdasága a folyamatos fejlesztéseken, a megfelelő technológiák alkalmazásán és a környezeti szempontok figyelembevételén múlik.
Megyünk előre fejlesztünk, aki nem fejleszt, lemarad.
Ez lenne a siker kulcsa a magyar földeken? Elárulta titkát a debreceni gazda
ifj. Fazekas Miklós - Alfaseed Kft.
Az egyik legnagyobb kihívást jelenleg a klímaváltozás jelenti, át kell tehát állítaniuk a látásmódjukat a magyar termelőknek és nem csak a 3-4 fő növényben szabad gondolkodniuk - mondta ifj. Fazekas Miklós, az Alfaseed Kft. ügyvezető-tulajdonosa. A szakember, aki 2024-ben elnyerte a Portfolio Csoport Év fiatal agrárszakembere díját kiemelte, érdemes olyan növényeket is beintegrálni a vetésváltásba, amelyek a szélsőséges időjárási körülményekhez is jól tudnak alkalmazkodni. Hozzátette, Magyarország nemsokára válaszút elé érkezik, hiszen a keleti és nyugati országnak kezd teljesen más mikroklímája kialakulni, ami komoly változásokat hozhat a mezőgazdaságban itthon.
Én azt szoktam javasolni, hogy öt éves átlagban kell gondolkodni egy növény életében, és ha ebben az időszakban profitábilis, akkor érdemes bent hagyni a vetésváltásban. A termelőknek kicsit át kell állítani a látásmódjukat annak érdekében, hogy ne csak a 3-4 fő növényben gondolkozzanak, hanem minden évben legyen egy olyan kiegészítő fajuk, amelyet meg tudnak tanulni megfelelően termelni. Ezáltal tapasztalatot szerezhetnek a termesztésében és akár hosszú távon is foglalkozhatnak vele.
Vége a megszokásoknak a földeken: itt az ideje változtatni a gazdáknak
Hubai imre - Agrárminisztérium
2025 csapadékhiányos hónapjai országos szinten komoly aszályt idéztek elő, ami különösen az alföldi térségekben okozott jelentős terméskiesést. A gazdálkodók idén is rendkívül nehéz körülmények között készültek az aratásra, a tavaszi csapadék elmaradása sok helyen megakasztotta a növények fejlődését, és a kilátások több szántóföldi kultúra esetében borúlátónak bizonyultak. A mezőgazdasági szereplők mindent megtesznek a károk mérsékléséért, miközben a termelés biztonsága évről évre egyre inkább ki van szolgáltatva az időjárás szélsőségeinek. A csapadékhiány most már nem időszakos probléma, hanem rendszeresen visszatérő kihívás - fogalmazott Hubai Imre, mezőgazdaságért felelős államtitkár az Agrárszektornak.
A vizekben bővelkedő Kárpát-medence egyre szárazodó térséggé válik, ami komoly figyelmeztetés mindannyiunk számára, hogy hogyan tudnánk több vizet tárolni a talajban, valamint fenntartható módon pótolni a növények számára felvehető felszín alatti készleteket.
Már nem csak időszakos a baj: kiszáradhat a legtermékenyebb vidékünk
Dr. Baktay Borbála - Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ
A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) gyűjteménye csaknem 70 éves múlttal rendelkezik, és 1959 óta folyamatosan bővül. Jelenleg nagyjából 1200 növényfajból több mint 56 ezer tétellel rendelkezünk - mondta el az Agrárszektor megkeresésére Dr. Baktay Borbála, az intézet főigazgatója. A szakember beszélt arról is, hogy hogyan kerülhetnek új tételek a gyűjteménybe, milyen céllal és projektek érdekében szokak mintákat kikérni tőlük, de azt is elárulta, hogy a klimatikus körülmények és a fogyasztói szokások változása mely, korábban a termesztésből kikerült gabonafélék visszatérését eredményezheti, és hogy ezek miért lehetnek fontosak a jövőben.
Egy külön kísérleti programunk van arra, hogy vizsgáljuk, a génbanki gyűjteményből a mostani megváltozó körülmények között mi lehet alkalmas a termesztésre. Van 20 partner gazdánk, az ő segítségükkel nézzük meg élesben, hogy mely növényeknek lehet nagyobb szerepük a jövőben.
Rég elfeledett növényt hoznának vissza a termesztésbe a magyarok: itt a terv
Wagenhoffer Zsombor - Magyar Állattenyésztők Szövetsége
A magyar szarvasmarha-tenyésztés az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül, amelyben meghatározó szerepet játszott a holstein-fríz fajta térnyerése. Az Agrárszektor Wagenhoffer Zsombort, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatóját, és az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési Intézetét vezető címzetes egyetemi tanárát kérdezte, hogy milyen fajtákkal foglalkoznak leginkább a hazai gazdák, és hogyan változott a tenyésztési stratégia az évtizedek során. A tejtermelésben a holstein-fríz dominanciája vitathatatlan, a húsmarha ágazatban pedig francia és brit fajtákkal folyik a hízómarha előállítás, ugyanakkor a magyar szürkemarha és a magyartarka is megőrizték helyüket az ágazatban. A beszélgetésből kiderült, hogy a termelési prioritások mellett ma már a fenntarthatóság, az innováció és az állatjólét egyre nagyobb szerepet kapnak.
Ha számokkal is szeretnénk bemutatni az elmúlt két évtized hihetetlen fejlődését, akkor ez úgy néz ki, hogy míg 2001-ben a hazai holstein-fríz populáció tejtermelése 7380 kg volt, 3,73% zsír és 3,26% fehérje mellett, addig 2023-ban ezek a számok: 10 850 kg, 3,84% és 3,38%. Egy holstein-fríz tehénnel ma másfélszer annyi tejet tudunk termelni mint 25 éve.
Átalakult a marhatenyésztés itthon: már ilyen fajtákkal foglalkoznak a gazdák
Timmel Ede - Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL)
A magyarországi halastavakat és tógazdaságokat is megviselte az idei aszályos időszak, volt, ahol kényszerhalászatot is kellett elrendelni a jelentős mértékű párolgás miatt – mondta el Timmel Ede, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) ügyvezető igazgatója az Agrárszektornak. A szakember beszélt arról is, hogy az ágazat sokat lépett előre a felelős vízgazdálkodás terén, igaz, van még hova fejlődni. Emellett kifejtette, hogy az ágazatnak ugyanakkor komoly szerep juthat a jövőben a vízmegtartásban, igaz, ehhez komoly fejlesztésekre és beruházásokra is szükség lenne.
Az ágazatban emellett nagy szükség lenne a vízi műtárgyak - gátak, zsilipek - megújítására, az energiahatékonyság növelésére napelemrendszerek kiépítésével és modern szivattyúk telepítésére. Ezen kívül fontos lenne a tógazdaságoknál a belső csatornahálózatok fejlesztése, ami a telephelyen belüli hatékonyabb vízkormányzást tenne lehetővé, valamint országos szinten a vízügyi igazgatóságok csatornahálózatának bővítése is.
Váratlan fordulat: ez az ágazat lehet a megoldás az aszály elleni harcban?
Koch Csaba - Koch Borászat
A magyar borászat helyzete egyszerre nehezített pálya és hatalmas lehetőség. Miközben a világgazdasági és belső strukturális kihívások egyre inkább korlátozzák a hazai szőlő-bor ágazat mozgásterét, a szakma szereplői közül többen épp a válságban találnak rá a megújulás kulcsára. A magyar borászok gyakran a minőségre hivatkoznak, miközben nem biztos, hogy tudják, ki fogja megvenni azt az adott áron. A borászat nem öncélú művészet, hanem piacorientált tevékenység kell, hogy legyen - fogalmazott Koch Csaba, borász, a Magyar Bor Akadémia tiszteletbeli elnöke.
A szőlő nehezen tud alkalmazkodni, hiszen az adott fajták genetikai állománya nem változik. Nem tudunk ivaros keresztezéssel gyorsan új fajtákat létrehozni, miközben a zöld mozgalmak sorra tiltják ki a hatékony növényvédő szereket.
Veszélyben a magyar bor jövője: akik ezt nem lépik meg, lehúzhatják a rolót
Csizmadi Imre - Csizmadi Farm
A Portfolio Csoport 2024-ben is átadta a Portfolio Agrárdíjakat a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián, ahol a Portfolio Év Agrárkertésze díjat Csizmadi Imre, a Csizmadi Farm tulajdonosa vehette át. A díj nyertese elmondta, hogy jelenleg 300 hektáron termelnek zöldségeket, valamint 7 hektáron bazsarózsát. Cége szinte kizárólag belföldi piacra termel, és célja, hogy Magyarország önellátóvá váljon a mezőgazdasági termékekből. A szakember kiemelte, az időjárási kihívásokat és a modern technológiák szerepét a magyar kertészeti ágazatban.
Azt látom, hogy ahol erdő mellett, vagy erdő által körülölelt földjeink vannak, azok sokkal jobban teljesítenek még öntözés nélkül is, mint az úgymond a pusztaságban lévő táblák, holott azok aranykorona, meg mindenféle tulajdonság szempontjából jobb földek kellenének, hogy legyenek.
Itt a magyar termelő nagy terve: ilyen zöldségekkel árasztaná el a piacokat
Ofella Ildikó - Borsodi Sörgyár
Nem csak a minőségre és a különleges ízekre van igénye a mai fogyasztóknak, az egészségtudatosság is egyre erősebb tényező a sörvásárlás- és fogyasztás során, elsősorban a fiatal közönség körében – mondta el az Agrárszektornak Ofella Ildikó, a Borsodi Sörgyár ellátási lánc igazgatója. A szakember beszélt arról is, hogy a vállalat 2018 óta a gyártás során keletkező valamennyi hulladékot újrahasznosítja, de azt is elárulta, hogy milyen megfontolások mellett választják ki a beszállítóikat, és hogy milyen fejlesztéseket terveznek a következő időszakban.
Amíg a hagyományos sörpiaci fogyasztás a piac egészét illetően stagnál, addig az alkoholmentes és ízesített sörök, italok iránti kereslet dinamikusan nő, a fogyasztók egyre gyakrabban választják a természetes forrásból származó összetevőket tartalmazó termékeket. Idén emellett további kihívást jelentett az enyhe nyári időszak is.
