Március 19-én jön a tavasz meghatározó agráreseménye: Agrárium 2025
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők, őstermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
A főleg állattenyésztéssel foglalkozó Rábapordányi Mezőgazdaásgi Zrt. 2001-ben jött létre, a cég fó profilja a sertéstenyésztés és a sertéshizlalás. Jelenleg 950 koca található az állományban, illetve annak malacszaporulata, valamint 550-600 Holstein-fríz tejelő tehénnel is rendelkeznek, amelynek az éves tejtermelése összesen 7 millió kilogramm - tájékoztatta az Agrárszektort Bóna Szabolcs. Kiemelte, a cég működése elég komplex, próbálják ugyanis a saját takarmányszükségletüket maguk megtermelni a rendelkezésükre álló 1000 hektár szántóterületen, illetve 160 hektár gyepen. Mivel ez így nem sikerül, ezért kialakítottak egy kistérségi integrációt, amelybe mostanra már nagyságrendileg 2500 hektár tartozik összesen.
Amikor megkérdezik, hogy mivel foglalkozunk, azt szoktam mondani, hogy van két költséges hobbink, a két állatfaj, amivel foglalkozunk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy lehet eredményesen csinálni ezeket a tevékenységeket.
A szakember úgy látja, a legfontosabb kihívás az a folyamatosan változó és egyre irreálisabb társadalmi igények kielégítése. A nagyüzemi állattartás megítélése nem túl pozitív, pedig az állatok jóltartása egy komoly feladat, amit a nagyüzemi állattartók többsége nagyon jól csinál - hangsúlyozta. Bóna Szabolcs szerint a fenntarthatóságban a legfontosabb az, hogy hosszú ideig szeretnénk még ezen a bolygón együtt élni, abban az ökoszisztémában, amibe beleszülettünk.
Azzal kapcsolatban, hogy mit kell változtatniuk a gazdálkodásoknak a klímaváltozás miatt, a szakember elmondta: mindent. Át kell alakítani a talajhoz való viszonyukat és teljesen újra kell gondolni a növénykultúrákat, illetve azt, miket termesztünk. Ugyanakkor Bóna Szabolcs véleménye az, hogy mivel nincsen presztizse a szakmának, főleg az állattartásnak, így nagyon nehéz rávenni az embereket arra, hogy akarjanak vele foglalkozni.
A sertéshús esetén azt látjuk, hogy a nagy része nem marad belföldön, a jó minőségű húsra ugyanis nincsen Magyarországon fizetőképes kereslet.