Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Földön előállított élelmiszereink 95 százalékának a talaj az alapja - közölte előadásában Fekete György. Hozzátette, jelenleg a termőföldek körülbelül 1600 millió hektárt fednek le, ami az összes jégmentes talaj körülbelül 12 százaléka. Az elsődleges kultúrnövények globális termelése 2021-ben elérte a 9,5 milliárd tonnát, ami 2000-hez képest 54 százalékos, 2020-hez képest pedig 2 százalékos emelkedést jelent. Ezt a növekedést a továbbiakban is prognosztizálják a kutatások, de ezt már nem lehet újabb és újabb területek termelésbe vonásával elérnünk, mindenképpen a termésátlagokat kell növelnünk - emelte ki. Beszélt többek között arról is, hogy a talajban tárolt víz a globális édesvíz készlet 65 százalékát adja, ez felelős a világ mezőgazdasági termelésének 90 százalékáért. Jó tudni, hogy a mezőgazdasági területeink 80 százalékát az eső látja el vízzel.
Kihívások: CO2 kibocsátás
A globális klímaváltozás az elmúlt pár évtizedben megnövekedett CO2 koncentriációnak köszönhető a légkörben, a kutatók pedig teljesen egyet értenek abban, hogy ez az emberi tevékenység miatt van, és első sorban fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből fakad. Fekete György felhívta a figyelmet arra, hogy fel kell készülni az extrém jelenségek gyakoriságának és szélsőségességének megnövekedésére, például elképzelhető, hogy Magyarországon a csapadék éves átlagos mennyisége nem változik egyáltalán, de az eloszlása nagyon kedvezőtlen lesz. Arra is lehet számítani, hogy pár nap alatt kezelhetetlen mennyiségű csapadék hullik a földekre, ezt pedig egy hosszú hetekig tartó, súlyos aszályos időszak követ majd.
A mezőgazdasági CO2 kibocsátás 40 százaléka a helytelen agrotechnikai gyakorlatnak köszönhető, de a meszezés, valamint a műtrágyázás is "rájátszik" erre. A globális CO2 emisszió 24 százalék egyébként a mezőgazdaságból, földhasználatból, valamint erdőgazdálkodásból származik.
Szervesanyag-hiány
A szakember kiemelte, egy másik problémával is számolni kell, ez pedig a talajaink szerves anyagban, valamint szénban való elszegényedése. 1850 óta 66 milliárd tonna szenet vesztettek a talajaink globálisan. Ennek több oka is van, egyik az, hogy megnövekedett a mikrobiális aktivitás a magasabb
talajhőmérséklet miatt, de a talajprofil eloxidálódása, illetve a szerves anyagok betakarítással történő eltávolítása is közrejátszanak benne.
Lehetőség a kiútra
Fekete György szerint több megoldás, opció is létezik a kiútra, az egyik ilyen a kímélő művelési módok (no-till, ridge-till, strip-till, mulch-till, min-till) elterjedése, alkalmazása. Kiemelte, ha nem áll a gazda módjában ekét cserélni, akkor be kell tartania a szántás alapvető szabályait, illetve oda kell figyelnie a talaj nedvességtartalmára. Szárazon nem szabad szántani, mert kiporzik a talaj. Akinek van rá módja, érdemes új eszközöket beszereznie, de megoldást jelenthet a precíziós mezőgazdaság terjedése, térnyerése is.
Fontos, hogy átvegyük a körforgásos gazdálkodás szemléletmódját, ami a mezőgazdaságban annyit jelent, hogy legalább a melléktermékek egy részét visszapótoljuk a talajainkra, és ezzel szenet, valamint tápelemeket szolgáltatunk vissza. A körforgásos gazdaság és a hatékony, jól szervezett agrárium kéz a kézben járnak és nem is lehet egyikről a másik nélkül beszélni.
