A 2025-ös év komoly megpróbáltatásokat hozott a mezőgazdaság számára mind Magyarországon, mind világszerte. A klímaváltozás, aszály és egyéb időjárási viszontagságok, valamint a piaci és logisztikai nehézségek együttesen terhelik az ágazatot. A korábban meghatározó kukorica egyre kevésbé biztosítja a várt stabilitást, így számos gazdálkodó már nem tartja gazdaságosnak termesztését a csökkenő hozamok és növekvő kockázatok miatt.
A takarmányipar is alkalmazkodik a változásokhoz: a szemes kukorica mellett más alapanyagok kerülnek előtérbe. Több gyártó már áttért a gabonafélék (búza, árpa), cirok vagy szója nagyobb arányú felhasználására az alapanyag-diverzifikáció jegyében. Most már az is egyértelmű, Magyarország kukorica termesztési kockázati zónáit nézve, hogy az ország mely részein lehetetlen gazdaságosan termelni, hol termeszthető extra jövedelem nélkül, és melyek azok a területek, ahol viszonylag kockázatmentesen folytatható a kukoricatermesztés.
A szója egyre inkább előtérbe kerül mint diverzifikációs lehetőség a vetésforgóban. Számos termelő vélekedik úgy, hogy a szója jövedelmező, alacsony költségszinten és hatékonyan termeszthető növény, amelynek értékesítése az élénk európai piaci kereslet miatt kevésbé problémás. A szakemberek szerint hosszabb távon a szójának egyre nagyobb teret kell kapnia a vetésszerkezetben mint fenntartható takarmány- és fehérjeforrás.
Az európai trendek is a szójatermelés növekedését mutatják. A Donau Soja 2024-es adatai szerint az EU 27 tagállamában a szója vetésterülete rekordmagasságba emelkedett 2024-ben, elérve az 1,12 millió hektárt, ami 8%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az EU-n kívüli, de a régióhoz tartozó országokban, például Ukrajnában és Szerbiában is nőttek a szójatermesztő területek, ami összességében körülbelül 3,6 millió hektárt tett ki 2025-ben.
Bár a 2025-ös becslések szerint valamelyest visszaesik az összterület (körülbelül 1,1 millió hektárra), ez még mindig jelentősen meghaladja a korábbi évek átlagát, jelezve a hosszú távú pozitív trendet. Az európai szójatermelés növekedése részben az importfüggőség csökkentésére, részben a fenntartható, helyi fehérjeforrás kialakítására irányuló törekvéseknek köszönhető.
Magyarországon a szójatermesztés 2025-ben mintegy 87 000 hektáron folyt, ami 22%-kal haladja meg az ötéves átlagot. A cél a vetésterület további bővítése, hosszabb távon a 100 000 hektárt meghaladó szint elérése és akár 300 000 tonna hazai, GMO-mentes szója termelése. Fontos azonban a megfelelő tudásanyag biztosítása, mivel a szója korábban kevésbé volt elterjedt hazánkban, és a kezdő gazdák számára kevés gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre.
A cirok szintén egyre fontosabb szerepet tölt be a hazai mezőgazdaságban. Kiváló stressztűrő képességgel rendelkezik, jelentősen ellenáll az aszálynak és a hőségnek, így vízhiányos időszakokban is biztosabb hozammal számolhatunk, mint a kukorica esetében. Technológiája egyszerűbb, tápanyag-, víz- és inputigénye alacsonyabb, ezért alkalmas gyengébb talajú, kedvezőtlenebb adottságú területeken történő termesztésre is.
Globálisan a cirok a világ ötödik legfontosabb gabonaféléje, több tízmillió hektáros területen termesztik. Európában több ország, például Franciaország jelentősen bővíti a szemescirok-termesztést. Az EU területén mérsékelt, az elmúlt 10 év átlagában 5%-os növekedés figyelhető meg. Magyarországon látványosan nő a cirok vetésterülete: 2015-höz képest, amikor még csak néhány ezer hektáron termesztették, 2024-re mintegy 45 000 hektárra bővült. A szakemberek szerint különösen az aszályos, gyengébb talajú területeken a cirok biztonságosabb és kiszámíthatóbb alternatíva lehet a kukoricával szemben.
A kukorica visszaszorulása, valamint a szója és cirok vetésterületének növekedése több szempontból is átalakíthatja a hazai agrár- és takarmányipari struktúrát. A takarmánygyártóknak, akik eddig nagy arányban kukoricára alapozták termelésüket, új alapanyagokból kell kialakítaniuk receptúráikat, például magas fehérjetartalmú búzából, egyéb kalászosokból vagy cirokból.
Fontos hangsúlyozni, hogy a klímaváltozás nem csak a kukoricát teszi próbára, hanem a szóját és a cirkot is, ezért a termelőknek és a takarmányiparnak fel kell készülniük nagyobb ingadozásokra és diverzifikált stratégiákra. A jelenlegi átalakulás nem pusztán növényváltás, hanem egy struktúraváltás kezdete lehet a hazai agráriumban.
A 2025. évi őszi vetésekkel kapcsolatban a jelentések szerint az őszi vetésű növények tervezett területe idén 1,6 millió hektár, míg a tavaszi vetésű növényeké 1,5 millió hektárra tehető. Az őszi búza vetésterülete jóval meghaladta a tavalyit, több mint 1 millió hektáron került földbe a vetőmag. Az olajos növények tekintetében is növekedés volt tapasztalható: a repce vetésterülete 153,1 ezer hektárra tehető, és a napraforgó területének kismértékű növekedése várható a kukorica rovására.
Összefoglalva, az alternatív növények versenytársai a kukoricának, és ahol ezek jól teremnek, ott általában a kukorica is megfelelően fejlődik. A kukorica termesztése a jövőben sem lehetetlen, de minden gazdálkodónak alaposan fel kell mérnie saját kockázati tényezőit, és meg kell vizsgálnia, mely területein érdemes és melyeken nem ajánlott kukoricát termeszteni. A takarmányiparnak kisebb problémát okoz az átállás, de számukra is fontos kérdés a megfelelő minőségű alapanyagok biztosítása és a szükséges kiegészítők gazdaságos beszerzése.










