Dr. Poór József, a MATE professor emeritusa, a kutatócsoport vezetője elmondta, hogy országos lefedettségű kutatócsoportjuk már évek óta követi a magyarországi gazdálkodó szervezeteket. Legújabb kutatásuk fő kérdése az volt, hogy a koronavírus kétéves kríziséből való kilábalás után és az orosz-ukrán háború árnyékában milyen hatásokkal számolnak a gazdálkodás, menedzsment és HR területén tevékenykedő vállalatok, intézmények - a kutatócsoport vezetője.

Kiderült, hogy a vizsgálatban résztvevő szervezetek mindössze 4,8%-a rendelkezett már a háború kitörése előtt is intézkedési tervvel, melyek közül a szervezetek 1,8%-a változatlan formában, 3%-a pedig változtatás után tudja azt felhasználni. A válaszadó szervezetek 63,3%-a a felmérés időszakában még nem érezte szükségességét egy háborús vészhelyzetre vonatkozó intézkedési terv kidolgozásának. Feltételezhető, hogy ekkor a szervezetek többsége még optimistán tekintett a jövőbe és nem látták érdemi kockázatát a háborús folyamatok eszkalációjának. Ezt a véleményt erősíti, hogy a válaszadóknak csak 25%-a tervezi ilyen forgatókönyv kidolgozását.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a válaszadó szervezetek több mint 70%-a háborús válság következtében 10% feletti inflációra számít, illetve ezzel párhuzamosan több mint egyharmaduk szerint jelentős visszaesés várható Magyarországon. Ezzel együtt, a válaszadók közül minden harmadik számít két éven belül fellendülésre a magyar gazdaságban.

Az élelmiszer- és alapanyagárak 20% feletti emelkedését a megkérdezett közel fele prognasztizálta. A technológiai fejlesztések a szervezetek többsége szerint lassulnak a háború miatt, ugyanakkor közel harmaduk véli úgy, hogy a technológiai fejlesztések támogatással még mindig ösztönző hatásúak.

A vizsgálat alá vont hazai szervezetek az orosz-ukrán konfliktus kitörésének második negyedévében természetes módon árbevétel visszaesésre számítottak. Többségük ezért jelenleg óvatos üzleti stratégiát folytat és drasztikus változásmenedzselési lépésekre egyelőre nem szánta el magát. Mindemellett keresik a háborúval megjelenő piaci változások kiaknázásának lehetőségeit, döntően etikus üzleti magatartást tanúsítva. Ennek is betudható, hogy a válaszadó szervezetek 10%-a idén is bevételnövekedésre számít.

Az orosz-ukrán háború negatív hatásainak mérséklése érdekében tett vagy tenni kívánt intézkedésekkel kapcsolatban nagyon megoszlanak a vélemények. A válaszadók 35,5%-a nincs tisztában a kialakult helyzet súlyosságával és a lehetséges veszteségekkel, így mérni sem tudják annak szervezetre kifejtett hatását. A szervezetek 14,1%-a arról nyilatkozott, hogy nem szükséges változtatásokat kezdeményezni, hiszen a háború különösebb hatást működésükre nem fejtett ki, sőt egy meghatározott részük fejlődni is képes volt ebben az időszakban.

A válaszadók 26,4%-a arról számolt be, hogy új szervezeti és HR-megoldásokat kell keresni, ugyanis a háború előtti helyzethez visszatérni már nem lehet. A háború negatív hatásainak mérséklése érdekében a kulcsemberek megtartását tartják fontosnak (22,2%), másodsorban az általános költségcsökkentést (21,7%), harmadsorban pedig a szervezeti hatékonyságnövelést (21,1%).