2023 közepén mintegy 103 ezer kiskereskedelmi egység működött Magyarországon, 4500-zal kevesebb, mint fél éve - írta meg a Portfolio a KSH friss adatai alapján. Ez kétszer-háromszor akkora bezárási hullámot jelent, mint a "békeidőkben megszokott" visszaesés. Ha az év második felében is hasonló ütemben szűnnének meg boltok, akkor 8-9 ezerrel is csökkenhet az üzletek száma egyetlen év alatt. Átlagosan 2-3 ezer bolt szűnik meg egy évben Magyarországon, tavaly viszont - az inflációs válság kezdetén - már 4500 húzta le a rolót. Már ez is rekordnak számított, azonban most időarányosan a kedvezőtlen tavalyi adatra is sikerült ráduplázni.

A tavalyi év közepétől (tehát egy év alatt) több mint 7000 bolt szűnt meg. Ilyen drasztikus, 7% feletti bezárási rátára még sosem volt példa. Mindez azonban nem is annyira meglepő, ha az ember megnézi, mi történik a kereskedelemben. A forgalom drasztikusan visszaesett, miután évtizedek óta nem látott szinte emelkedett az infláció. A dolgozók reálbére szintén jelentősen csökken, ennek megfelelően a lakosság kénytelen visszafogni a fogyasztását. A Portfolio friss elemzésében bemutatta, mely tényezők járultak hozzá a pénzromlás emelkedéséhez:

• a választási kampány részeként a kormány 2022 elején árstopot hirdetett néhány élelmiszerre, az ebből fakadó veszteséget a kiskerláncok más (nem árstopos) termékek nagyobb áremelésén hozták be,
• a minimálbér és a bérminimum tavalyi és idei jelentős emelését a cégek beépítették az árakba,
• az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj és a fegyverpénz néhány hónapra olyan gyors jövedelemnövekedést okozott, ami megteremtette az áremelkedés alapjait,
• a forint jelentős esése, illetve tartósan gyenge szinten ragadása megemelte az importált termékek árát,
• az FMCG szektorra is kivetett, illetve megemelt különadó újabb ársokkhoz vezetett, amelynek hatására Magyarországon már egy ideje nem 27%, hanem de facto 30% körüli az áfa mértéke,
• a megemelkedett globális energiaárak hazánkban jobban sújtották a cégeket, mert itthon nem volt érdemi állami segítségnyújtás,
• az árstop idei megszüntetésével megemelkedett a korábban befagyasztott árú termékek ára is,
  miközben a kötelező akciók intézménye újabb bizonytalanságot jelent a szektornak.

Az idei év első felében jelentősen csökkent az élelmiszerboltok, a ruhaboltok, illetve az iparcikkeket kínáló üzletek száma. Egy, a kiskereskedelemre rálátó forrás a Portfolionak elárulta, hogy sok kisbolt lehetett, amelyik a forgalom visszaesése mellett már nem bírta tovább az árstop miatti veszteséget sem. Az üzleteknek ugyanis alacsonyabb áron kellett adniuk az árstopos termékeket, mint amennyiért beszerezték azokat.