Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az évente több mint 10 milliárd eurónyi értéket előállító osztrák mezőgazdaság szerkezete döntően arra épül, hogy kisebb gazdaságok, gyakran földrajzilag is szabdalt elhelyezkedésben alapvetően nem a termelékenységre alapozva működnek, hanem inkább az agráriumhoz kapcsolódó szolgáltatások háttereként szolgálnak.
Az ágazathoz szervesen kapcsolódnak olyan tevékenységek, mint a turizmus, a vendéglátás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, amely az agráriumnál csaknem háromszor nagyobb értéket, mintegy 28 milliárd eurót tud felmutatni. Az országba érkező csaknem 40 millió turista 137 millió vendégéjszakát töltött Ausztriában 2022-ben.
Az osztrák agrofood-termékpályára a sajátos élelmiszerfeldolgozás is jellemző, amely nemritkán helyi, kézműves vagy kisüzemi jelleget ölt. Ausztria sajátja, hogy a mezőgazdasághoz kapcsolódó ezen tevékenységek lényegesen nagyobb árbevételt jelentenek az ágazat szereplőinek, mint a tulajdonképpeni agrártermelés.
A termelékenység helyett a tálalás a fontos
A mezőgazdasági termelés naturális mutatói ugyanis többnyire alulmúlják az európai országok hasonló értékeit, amely jelentős részben a hegyes, alpesi tájból adódik. Szántóföldi növénytermesztésre ugyan van példa Ausztriában, de az ország területéhez, vagy éppen a magyar arányokhoz képest kismértékű ez a művelési ág. Van ugyan búza- és árpa-, valamint cukorrépatermelés is, ám jellemzőbb a szőlő- és gyümölcstermesztés, a legeltetéses marha- és kecsketartás, valamint természetesen az erdőgazdálkodás, hiszen az országban nagyfokú az erdősültség.
A mezőgazdasági termelés önmagában sok esetben nem a termelékenységből, hanem inkább az Európai Unió által adott, valamint a nemzeti támogatásokból marad fenn, igaz, éppen az alpesi viszonyok miatt érdemi manufakturális élelmiszer-feldolgozás is épül rá.
A kézműves előállítás kényszere
A sok esetben nehezen megközelíthető települések, a zsákfalvak, a völgyek elzárt közösségei esetében a mezőgazdasági nyersanyagok szállítása költséges és körülményes.
Emiatt korán kialakult a helyi feldolgozás, amely kis mennyiségben, de kiváló minőségben állít elő élelmiszert.
Ezek között találunk tejtermékeket, lekvárokat és egyéb gyümölcskészítményeket, bort, valamint változatos kézműves hústermékeket. Mindez nem jelenti azt, hogy a mezőgazdaság minden területe csak a helyi termékek lokális értékesítésére alapozna, egyebek mellett például az osztrák bor, a prémium marhahús, valamint az alma is exportképes – utóbbi a modern, fejlett ültetvények és a hatékony művelés miatt.
Helyi élelmiszer a panziókban
Az ágazat szereplőinek legfontosabb bevételi forrása mégsem a termelés, hanem a már említett szolgáltatásokból származó jövedelem. Ausztriában lépten-nyomon kisebb farmgazdaságokba botlunk, amelyekből pusztán a mezőgazdasági termelést tekintve nem lehetne megélni.
Ezekhez a gazdaságokhoz viszont gyakran kapcsolódnak kisebb-nagyobb panziók, szállodák és éttermek. Ezekben előszeretettel szolgálják fel a helyi élelmiszertermékeket a vajtól és joghurttól kezdve a marhahúsig, és a helyi borokat, vagy a lokális sörfőzde söreit.
A vendégmunkások elengedhetetlenek
A tulajdonosok is inkább ebben tevékenykednek, a szálláshelyek, éttermek üzemeltetésétől kezdve az idegenvezetésig, mindenekelőtt a síelők, valamint a hegymászók, túrázók és kerékpározók igényeinek kiszolgálásáig számos feladatot magukra vállalnak, míg a tulajdonképpeni mezőgazdasági munkát egyre inkább gépesítéssel és vendégmunkások – köztük nagy számban románok és magyarok – foglalkoztatásával végzik. Az utóbbi években ugyanakkor jellemző az is, hogy már a vendéglátásban is egyre inkább a vendég-munkaerő dominál, olyannyira, hogy nem csupán a pincérek és a szakácsok, hanem napjainkban egyre inkább a panziók menedzserei sem osztrákok, hanem magyarok, románok vagy szlovákok.
A vendégmunkások nagyszámú alkalmazásának hátterében itt is a generációváltás megoldatlansága áll, a negyven-hatvan évvel ezelőtt még általános tevékenységeket az osztrák fiatalok sem látják sok esetben perspektivikus jövőképnek.
Állatsimogató és szelfi
Az ilyen gazdaságokban jellemző az állattartás, elsősorban tejelő, valamint húshasznú szarvasmarhákat tartanak, de sokhelyütt látni baromfi- és sertéstartást is. A tejelő marhák biztosítják a reggelihez a friss tejet és a lokálisan feldolgozott tejtermékek alapanyagát, de a turizmus miatt nem elhanyagolható a tájkép formálásában betöltött szerepük sem – a látogatók ugyanis nagyra értékelik az állatokkal való fotózkodást és a gyerekek körében is népszerű a „bocisimogatás”.
Mindezek a tevékenységek a támogatásokkal együtt biztosítják a mezőgazdasági szereplők megélhetését a konkrét agrártermelés mellékfunkcióként, inkább csak a falusi turizmus és vendéglátás díszleteként jelenik meg.
Csökkenő létszám, de növekvő hatékonyság
Ez a hangsúlyeltolódás részben érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdaság önmagában az alpesi viszonyok között csak nagyon szűkös megélhetést biztosított az elmúlt évszázadok során. Az agrártermelés GDP-hez való hozzájárulása ezen felül jelentősen esett a második világháború után – ez a visszaesés részben a megváltozó arányokból, az ipar és a szolgáltatások jelentőségének növekedéséből is adódott.
Mindez nem jelenti azt, hogy az agrárium elavult lenne: annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban dolgozók száma és az ágazat GDP-hez való hozzájárulása is csökkent a világháború óta, az agrárkibocsátás így is növekedni tudott. Ez főként az uniós támogatási háttérből fakadó fejlesztésekkel, a hatékonyság növekedésével magyarázható, de fontos szempont a helyi lakosság patrióta hozzáállása is.
Elkötelezettek a hazai mellett
Az osztrák lakosság ugyanis nagyon tudatosan vásárolja a hazai termékeket, az osztrák élelmiszer megítélése hosszú évtizedek óta kedvező, és ebben az EU adta importlehetőségek sem eredményeztek számottevő törést.
Ez biztos belső piacot teremt az osztrák élelmiszereknek, amely a turisták igényeivel párosulva jelentős keresletet teremt az alpesi ország által előállított, jó minőségű, sok esetben egyedi és biominősítésű termékeinek.
Összességében tehát az osztrák mezőgazdaság adottságai és lehetőségei révén is jelentősen eltér Közép-Európa más agrárszektoraitól, és ehhez egyedi stratégia, filozófia is társul. A mezőgazdaságot, mint látványosságot bemutató turizmus és vendéglátás lényegesen több bevételt jelent az érintett szereplőknek és ennek eredményeképp az osztrák gazdaság egészének is, mint a szűken vett agrártermelés.
