Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Globális szinten a növényvédőszer-piac bizonytalanabbá vált a koronavírus-járvány után. Ugyanakkor az igazgató elmondta, hogy összességében az első negyedévben a Corteva Agriscience teljesítménye az elvárásaik alapján alakult, a vetőmag ágazat nagyon jól, mondhatni kiemelkedően teljesített, a növényvédőszer-piacon pedig szeretnének még jobb eredményeket elérni. Kitért arra is, hogy a második félévben jelentősen megugorhat a növényvédő szerek piaca.
Így állunk itthon
Magyarországi viszonylatban a tavaszi vetésű szántóföldi növények vetésterületének tervezete 2024-ben 1,9 millió hektár volt. A kukorica tervezett vetésterülete 796 076 hektár, a napraforgó tervezett vetésterülete pedig 699 978 hektár volt, amely május közepére csaknem 100 százalékban meg is valósult. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy 2023-hoz képest jelentős változás történt a gazdák életében. A felvásárlási árak a tavalyi évhez képest csökkentek, ez nagy hatással volt a termelők hozzáállására. Legfőképpen ez ott mutatkozott meg, hogy a termesztők a lehető legkésőbb hozták meg döntéseiket, volt, aki március közepén sem tudta, hogy mit fog, mit érdemes vetni. A gazdák igyekeztek a legnagyobb profitot elérő növényt vetni. Az elmúlt évek nehézségei ellenére a vetőmagellátásban pedig nem volt probléma.
A termelői körből kiindulva az őszi kalászosok vetésterülete ugyanakkora marad, az őszi káposztarepce esetében tapasztalható minimális csökkenés. Sergii Kharin elmondta, hogy a jövőbe tekintve arra számítanak, hogy mivel - érthető módon - a gazdák első szempontjai között szerepel a költséghatékonyság, ezért az utolsó pillanatban hozott döntés jellemző lehet, és ezekben a helyzetekben igyekeznek a segítségükre lenni. Sok esetben felmerült az alternatív szántóföldi kultúrák alkalmazása, ilyen például a cirok, szója, mák és az olajretek.
A magyar gazdák nyitottak az innovációra és nagyon jó hír, hogy a felvásárlási árak felfelé ívelő tendenciát mutatnak, mind az őszi kalászosok, mint pedig az őszi káposztarepce esetében
- fogalmazott. A szakember kiemelte egyúttal azt is, hogy az Európai Unió az új genetikai eljárások tekintetében egyre elfogadóbb.