Az ESG törvény hatálya kiterjed:

1. közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokra, amennyiben a következő három mutató közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértékeket: mérlegfőösszeg: 10 milliárd Ft, éves nettó árbevétel: 20 milliárd Ft, és az átlagosan foglalkoztatottak száma: 500 fő. Ezen vállalkozásoknak az első ESG beszámolóját a 2024. üzleti évről 2025. évben kell közzétenni.
2. nagyvállalatokra, amelyeknél a mérlegfőösszeg vagy az árbevétel eléri a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalati értéket, de az átlagosan foglalkoztatottak száma 250 fő felett van. Ezen vállalkozásoknak a 2025.évi üzleti tevékenységükről a jelentést 2026-ban kell elkészíteni.
3. közérdeklődésre számot tartó kis-, és középvállalkozásokra, amelyeknek a 2026. évi tevékenyégükről 2027. évben kell elkészíteniük az első ESG jelentést.

 A 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet 4.§ alapján a vállalkozások kötelesek intézkedéseket hozni, ezért közvetlen szállítóik tevékenységéből származó potenciális káros hatásokat is azonosítaniuk kell. A vállalatok elsődleges feladata a kockázatok felmérése, amelynek során részletesen elemzik a közvetlen szállítóik tevékenységeit is. Ennek keretében külön lényegességi vizsgálatot kell végezniük, amelyben a kockázatok súlyosságát és valószínűségét mérlegelik. Ez a vizsgálat lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy meghatározzák, mely szállítók jelentik a legnagyobb ESG kockázatot. Fontos, hogy a lényegességi vizsgálat során akár mezőgazdasági vagy élelmiszeripari beszállítók is bekerülhetnek a vállalat ESG szempontból vizsgálandó szállítói közé. Az átvilágítás során bevonásra kerülő közvetlen szállítóktól a vállalkozás adatokat gyűjt, amelyeket a Rendelet 1. számú melléklete tartalmaz - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).