A Rendelet 5. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a kistermelő kistermelői élelmiszert továbbra is csak végső fogyasztónak, illetve kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari létesítménynek értékesíthet, annyi változtatással, hogy kistermelő a továbbiakban már nem csak magánszemély, hanem jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is lehet - írja a NAK. Az újonnan hatályba léptetett Rendelet 3. számú melléklete szerint a kis mennyiség meghatározásánál két kategória került kialakításra.

Szigorúbb szabályozást akarnak a magyar vásárlók a boltokban

A fogyasztók elsöprő többsége egész Európában azt akarja, hogy szigorúbb szabályok védjék az élelmiszertermelés céljából tartott állatokat.

Az I. kategória tartalmazza a korábbi kistermelői mennyiségeket, ami azon élelmiszer előállítására vonatkozik, amikor is a kistermelő saját maga által megtermelt alapanyagból, valamint az adott élelmiszer előállításához szükséges egyéb olyan vásárolt összetevőből dolgozik, amelynek megtermelése tőle észszerűen nem elvárható. A II. kategóriában a maximális mennyiségek bővítésére került sor. A II. kategória szerinti kistermelő a 3. mellékletben meghatározott kis mennyiségben saját maga által megtermelt alapterméket vagy abból előállított és hazai előállítású, vásárolt alaptermékből, valamint egyéb vásárolt összetevőből élelmiszer előállítását és értékesítését is végezheti.

A Rendeletben szereplő elkülönült mennyiségi kategóriák létrejöttével szükséges vizsgálni azoknak az e tevékenységekből származó jövedelem adózására gyakorolt hatását is. A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csgtv.) 2. § c) pontja szerint kiegészítő őstermelői tevékenységnek számít a mezőgazdasági termékből történő élelmiszer előállítása mező-, erdőgazdasági tevékenységből származó termékfeldolgozás kivételével, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mennyiséget akár az I vagy a II kategória szerint. (Ha az őstermelő nem a saját gazdaságában előállított alapanyag felhasználásával készített élelmiszert értékesíti, akkor az már kiegészítő őstermelői tevékenység.)

Ha így megy tovább, végleg búcsúzhatunk ettől az 5 élelmiszertől

Ha a méhek és nélkülözhetetlen társaik eltűnnének, nem lenne, ami megtermékenyítené a növényeket, gyümölcsöket.

A Csgtv. 2. § e) pontja értelmében mező-, erdőgazdasági tevékenységnek számít a Földforgalmi törvény 5. § 18. pontjában meghatározott mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint továbbá e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mennyiséget.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 85. pontja alapján mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevétel: a Csgtv. szerinti őstermelői tevékenységből származó bevétel, azzal a megjegyzéssel, hogy nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek a kiegészítő őstermelői tevékenység (a továbbiakban: kiegészítő tevékenység), tevékenységek bevétele, ha annak mértéke - több kiegészítő tevékenység esetében együttesen számítva - a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti bevételi arányt meghaladja, továbbá azzal, hogy amennyiben a kiegészítő tevékenység, tevékenységek bevétele az említett bevételi arányt meghaladja, a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

A személyi jövedelemadózás szempontjából a saját gazdaságban végzett őstermelői tevékenységekből származó termékek feldolgozásából származó bevétel tehát mező-, erdőgazdasági tevékenységből származó bevételnek minősül, és nem vonatkozik arra a 25 százalékos korlát a Rendeletben meghatározott kis mennyiségnek megfelelő határig. [Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az alaptermék feldolgozás nélküli értékesítése mezőgazdasági tevékenységként kezelendő, azaz minden korlát nélkül végezhető.]

Kiderült a csúf igazság: eltűnt több ezer hektár kert Magyarországon

Húsz év alatt a konyhakertként művelt területek mérete 102 ezer hektárról 3,1 ezer hektárra csökkent hazánkban.

A Rendelet 3. § (6) bekezdésének cc) pontja alapján a tevékenységét újonnan kezdő kistermelőnek a nyilvántartásba vételkor szükséges bejelenteni a járási hivatalnak, hogy a Rendelet 3. mellékletben meghatározott I. vagy II. kategória szerinti mennyiségben kíván alapterméket, illetve élelmiszert előállítani. Ebben az esetben a kis mennyiség meghatározásánál az általa választott, és bejelentett kategória szerinti mennyiség az iránydó. Az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet alapján nyilvántartásba vett és kistermelői regisztrációs számmal ellátott kistermelőkre 2024. május 1-től hatályosak az új szabályok. Amennyiben az érintett kistermelő nem kíván a II. kategóriába „átlépni”, úgy jogfolytonosan bejelentés nélkül átfordul a Rendelet 3. számú mellékletében meghatározott I. kategória szerinti kistermelői státuszba. Ebben az esetben is a kis mennyiség meghatározásánál az I. kategória szerinti mennyiség az irányadó.

Ha a korábban már nyilvántartásba vett kistermelő a 3. mellékletben meghatározott, II. kategória szerinti mennyiségben kíván alapterméket, illetve élelmiszert előállítani, és ezt a Rendelet hatálybalépését követő 180 napon belül bejelenti a járási hivatalnak, úgy a tevékenység végzéséhez szükséges minimális élelmiszeripari szakképesítés, szakirányú továbbképzésben megszerezhető szakma, szakképzettség vagy rész-szakképesítés megszerzésére vonatkozó kötelezettséget a bejelentést követő egy éven belül kell csak teljesítenie. Az I. és II. kategóriák közötti év közbeni váltás esetén a kis mennyiség meghatározása arányos módon kerül megállapításra az adott termékre vagy alaptermékre vonatkozó heti maximális mennyiség betartásával. Az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.