Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Azt hiszem, hogy a helyzet megértéséről és elfogadásáról szól a mostani év. Elkezdte a piac elfogadni, hogy valami megváltozott, és ez tartós hatás, nem átmeneti
- értékelte az idei esztendőt az Agrárszektornak Hollósi Dávid. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója kifejtette: lényegében minden olyan tényező, ami a gazdálkodás eredményét befolyásolja, tartósan megváltozott, nem csupán a termelés közvetlen feltételei, hanem a világpolitikai, világgazdasági viszonyok is.
Most már évek óta háborúkkal kell szembenéznünk, a keletről beáramló, olcsó, de kétes minőségű termékeket nem lehet megállítani, legalábbis határozott uniós szándék nincs erre, ami nyilván befolyásolja a mi árainkat és lehetőségeinket. Teljesen egyértelmű, mára el kell fogadni azt is, hogy a klímaváltozás olyan durva hatásokkal jár, amelyek megkérdőjelezik a szántóföldi növénytermesztés eddigi gyakorlatát, a vetésszerkezetet, az agrotechnológiát, és egyáltalán azt, hogy mennyi földet tudunk hasznosítani gazdaságosan. Fel kell tennünk a kérdést, hogy üzletileg szükség van-e négy és félmillió hektár termőföldre Magyarországon. Ez nagy kérdés szerintem.
Hogyan tovább? – sürgősen át kell gondolni a növénytermesztést itthon
Az állattenyésztés nyerhet?
Hollósi Dávid szerint ugyanakkor nagyon vegyes a kép a szántóföldi növénytermesztésben, már csak a csapadékellátottság miatt sem azonosak a feltételek a különböző földrajzi térségekben. Az ügyvezető igazgató szerint szinte kettészakadt az ország, bár most már a Dunántúlon is voltak komoly aszálykárok, de azért arrafelé még több helyen jobb a helyzet.
A Dunáig egy teljesen más világ van, mint azon túl.
Bíztató ugyanakkor a szakember szerint, hogy az állattenyésztésben az elmúlt időszakban egy nagyon jó konjunktúra kezdődött meg, igaz, az nem világos, hogy ez mennyire lesz tartós. Jelenleg ugyanakkor végre jövedelmet termel az állattartás, a piac elismeri a termékeit. Hozzátette:
ráadásul az állattenyésztés azért is jobb helyzetben van, mert ott lezajlott az a konszolidáció, ami még nem ment végbe a szántóföldi növénytermesztésben.
Az állattenyésztésben ugyanakkor már megvannak azok a szereplők, akik fennmaradtak, túlélték az elmúlt évtizedeket, kellő mérethatékonyságot értek el, és jelenleg is növekednek.
Az egyik legfontosabb változás azonban mégis a szemléletmódot érinti: napjainkra a gazdálkodás biznisz alapra került, vagyis az üzleti szemlélet kifejezetten nagy teret hódított. Ez annak köszönhető, hogy nehéz a helyzet, és egyszerűen muszáj számolni. Jobb időkben egyszer-kétszer még elment az, hogy mellélőtt valaki, nem úgy sikerült az éve, mert szokások alapján csinált mindent, de ez most már nem megy. Piacismeret kell, a nemzetközi tendenciák megértése, a termelőnek okosan kell tárgyalniuk a bankokkal, okosan kell lehívni a pályázati forrásokat. Az inputbeszerzések kapcsán jó szerződéseket kell kötni, hozzá kell férni a munkaerőhöz. Most kezdődött meg az agribiznisz kora.
Felgyorsul a koncentráció
A jövőről szólva kijelentette: látható, hogy számos területen a termelők elkezdtek vevőt keresni a gazdaságukra, különösen a szőlőterületek esetén szembetűnő ez. Az alacsony szőlőárak miatt régóta nem rentábilis a szőlőtermesztés, ha a gazda nem tudja elvinni a terméket a feldolgozottságig és a kereskedelemig, akkor nem tud jövedelmet termelni.
Évek óta nem változott semmit az ár, viszont a költségek folyamatosan növekedtek. ugyanakkor a borászatoknak sem egyszerű, a borfogyasztás is csökken, durván egy-két évtized alatt felére csökkent egy főre vetítve.
Hollósi Dávid szerint ezek miatt is egyértelmű mára, hogy új világ kezdődik, ahol brandet kell építeni.
Eldördült a startpisztoly: százmilliárdok jönnek az agrofood-szektorba
Kapkodnak a pályázati pénzek után
A mintegy 200 milliárd forintos pályázati pénzből megvalósuló élelmiszeripari fejlesztések alkotják még a szektor kiemelten fontos területét a következő időszakban, az érkező pályázati forrásokra ráadásul komoly igény is mutatkozik, hiszen az eddig meghirdetett keretre dupla jelentkezés érkezett be.
Ez azért is fontos, mert a nagy hazai cégek is kicsinek számítanak európai és globális viszonylatban.
A szakember úgy látja, hogy az élelmiszeripar ráadásul jól is tudná elkölteni a rendelkezésre álló pénzt, értik azt, hogy milyen pontokon kell fejlődniük.
Az élelmiszeripar ma is talpon lévő szereplői több sokkot túléltek, aki még működik, és csinálja - nagyon sok köztük, aki termelő is egyben, vagy nagyon közel van a termeléshez - az szerintem józanul látja a helyzetet. A kérdés inkább a lépték, hogy elég-e ekkorát fejleszteni. Valószínűleg nem, szerintem ezermilliárd kellene, de most ezt a lehetőséget kell kihasználni.
