Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A főbb ágazatokon végigmenve nyár közepén pánik alakult ki a piacon az aszályhelyzet miatt, végül 5 millió tonna kukorica lett, de a klímaváltozás hatásaival tartósan szembe kell néznünk
- mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Az Index 12 termékpályát vizsgált.
Állattenyésztés és gyümölcságazat
Hosszú évek, évtizedek után az állattenyésztés látszik nyertesnek a jelenlegi helyzetben, legfőképpen a sertéságazat. A csirkeágazatban különösen nagy probléma nem látszik, a víziszárnyasok terén látszódik a túltermelés, a madárinfluenza ciklus pedig ismét látható. 80 pontot regisztráltak hazánkban, legfőképp Bács-Kiskun megyében látszik a probléma, de az évek során erre felkészültek a termesztők.
A gyümölcsök esetében jók a mutatók hazánkban, Európában a gyümölcskibocsátás mennyisége csökkent. A szőlő esetében borúsabb a hangulat, a borfogyasztás csökkenése és a klímaváltozás hatásai miatt összecsúsztak a fajták és a termelőknek nem mindig volt elég kapacitásuk a feldolgozás tekintetében.
Nem számítunk élelmiszer-inflációra az év hátralevő részében, nem gondoljuk hogy drágább karácsonyunk lenne, mint tavaly volt
- közölte a sajtótájékoztatón Hollósi Dávid. Hozzátette: Az agrárium 2024-es éve nem volt kimondottan erős, de az elmúlt 3 év távlatában a legkiegyensúlyozottabbnak látszik.
Az időjárás miatt korábban fejeződött be az aratás, így szeptember végével lényegében mérleget vonhatunk a magyar agrárium idei évéről: az ágazat összességében kiegyensúlyozott évet zár, minden bizonnyal a legjobbat az elmúlt három évből. 2024-et a tervezés jellemezte, a felkészülés az új beruházási ciklusra
– tájékoztatott Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, kiemelve, hogy sorra nyílnak meg a Közös Agrárpolitika beruházási pályázatai, így jövőre kezdetét veheti az a 4-5 éves időszak, amelynek során a pályázatokhoz kapcsolódóan 600-700 milliárd forint új hitel jelenthet meg az agrár- és élelmiszeripar hosszabb ideje 1800 milliárd forint körül stagnáló piacán. Vihar előtti csendnek vagyunk szemtanú, a következő három év a beruházásokról fog szólni - vélekedett az MBH ügyvezető igazgatója. Hozzátette:
Hosszú távon jó lehetőségek adottak az ágazat számára a fejlődéshez, és tovább növelheti a beruházási kedvet, hogy a nagyobb közép- és a nagyvállalatok is indulhatnak a pályázatokon. A projektekhez pedig kamattámogatásra is lehet majd pályázni, ami nagyban javíthatja a megtérülési időt. Kulcsfontosságú lesz az élelmiszeripar fejlesztése és az exportképes középvállalati réteg erősítése, ehhez kapcsolódóan a banki finanszírozás.
Tovább közelített az egyensúlyi szinthez az ágazat
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2024 harmadik negyedévében – lényegében az aratás végére – 34 pontra emelkedett a 48 pontos skálán. Az eddigi legmagasabb érték a 2024 második három hónapjában mért 33,9 pont volt.
A mostani szint az előző év azonos időszakát ennél azonban jóval nagyobb mértékben, 2,4 ponttal múlja felül.
A szántóföldi termesztésben jelentős változás következett be az elmúlt három évben
- fogalmazott Petőházi Tamás a sajtótájékoztatón. A kalászos növények rendben voltak, 5 millió tonna kukoricát takarítottak be, amely 3 milliárd tonnával kevesebb, mint amire számítottak, de ennek elégnek kell lennie a következő szezonig - tette hozzá. Őszi árpából 1,5 millió tonna termett. Minden termelőnek takarékosabb módra kellett váltani, annak érdekében hogy sikeresen tudjanak termelni. 600 ezer hektár környékén vetettek napraforgót a szezon elején, a kukoricakelések szépen megindultak, de sajnos a rekordok elmaradtak. Júliusban jött az aszály, de ennek ellenére mindenki tudott betakarítani, csak kevesebbet. Kukorica tekintetében ketté szakadt az ország, az ország egyik felében 4, a másik oldalon 6 tonna kukoricaterméssel lehetett számolni hektáronként.
A kukoricatermelésre az időjárás nagyon nagy hatással van rá. Termeszthetünk kukoricát extenzív módon is, elő kell venni azokat a hibrideket amik 6 foknál elvethetőek és törekedni kell a rövidebb tenyészidejű fajták választására
- vélekedett Petőházi Tamás. A szakember elmondta, hogy a toxin problémájával is szembe kellett nézni a termelőknek, de már 19 éve vizsgálják hogyan lehetne megoldani ezt a kérdést és keresik a növényvédelmi technológiát amely megoldást jelenthetne a problémára.