Magyarország a 2015-2020 között uniós költségvetési ciklusban mintegy 1,34 milliárd euró közvetlen kifizetést használhat fel évente, amelyből a termeléshez kötött támogatások összesen 15 százalékot tehetnek ki. Ez jelentős növekedés az előző uniós költségvetési időszakhoz képest, amikor termeléshez kötött módon a közvetlen kifizetések 3,5 százalékát lehetett csak fordítani.

Így oszlik meg a keret

A 15 százalékos keretből 2 százalék a fehérjenövények célzott támogatására szolgál, míg 13 százalékot a szarvasmarha-, a juh-, a cukorrépa, a rizs-, illetve a zöldség-gyümölcs ágazat használhat fel. A 13 százalékos részarány évi 175 millió eurónak (300 forintos euró árfolyam mellett 52,5 milliárd forintnak), míg a 2 százalékos fehérjeblokk 27 millió eurónak (8,1 milliárd forintnak) felel meg.

Az állattenyésztők kifejezett sikerként értékelik a termeléshez kötött uniós támogatások megőrzését, mivel néhány évvel ezelőtt még megszüntetésük - így az ilyen jellegű uniós állattenyésztési pénzek teljes leépítése - tűnt valószínűbbnek - hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) konferenciáján, amelyet a budapesti AGROmashEXPO-n rendeztek meg. A gazdálkodók szerint a termeléshez kötött kifizetések legnagyobb előnye, hogy az e célra szánt uniós támogatások semmiképpen sem landolhatnak a feldolgozói vagy a kereskedői szférában.

Rosszabbul járnak a sokat termelő tehenek

A szarvasmarha-ágazatban termeléshez kötött támogatásként nagyrészt az eddigi nemzeti kiegészítő (top-up), illetve átmeneti nemzeti támogatások (ÁNT) feltételei szerint fizetnek majd, de most már uniós forrásokból. Ugyanakkor megszűnik az úgynevezett bázisév és a támogatásokat nem kvótákhoz kötötten, hanem állategyedenként utalják ki. Ez viszont - például a tejelő tehenek esetében - egyes termelőknél hátrányt is okozhat, mert egy-egy nagy produktivitású állatra az idéntől kevesebb támogatás juthat, mint az eddig alkalmazott, tejkvótához (megtermelt tejmennyiséghez) kötött rendszerben. A várakozások szerint azonban a szarvasmarhatartók összességében jól járnak majd, és több pénz jut majd az anyajuh-tartó gazdálkodóknak is.

Az idéntől igazi sláger lehet a szemes és a szálas fehérjenövények termelése, mivel előbbiekre a mai kalkulációk szerint hektáronként 60 ezer, utóbbiakra mintegy 20 ezer forintot kaphatnak a gazdálkodók a 70 ezer forintra tehető hektáronkénti területalapú alaptámogatásokon és a zöldítési pénzeken felül. A többletforrások - hangzott el a konferencián - olyannyira vonzók lehetnek, hogy akár vetőmaghiány is kialakulhat, sőt számítani lehet arra is, hogy egyesek pusztán a támogatások megszerzése miatt vállalkoznának majd "színlelt" fehérjenövény-termelésre.

A zöldség-gyümölcs termelésben a mintegy 4,3 milliárd forintos eddigi éves támogatási összeg 2,5-szeresére, 10,5 milliárdra nő, így e szektor 2015-2020 között összesen 63 milliárd forintnak megfelelő uniós forrást használhat fel a 13 százalékos közvetlen kifizetési részarányon belül. Az új pénzelosztás egyértelműen kedvezhet az iparizöldség-termelőknek, a többi zöldségnövénynél azonban már összetettebb a kép, a gyümölcságazatban pedig ma is éles pénzfelhasználási viták folynak az intenzívebb nagyüzemi, illetve a kevésbé hatékony, de "jó beltartalmi értéket" produkáló gazdálkodást preferáló termelők között.