JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
A földforgalmi törvény módosítása volt az egyik apropója a konferencia kerekasztal-beszélgetésének, melynek résztvevői voltak:
- Andréka Tamás, az agrártárca főosztályvezetője
- Font Sándor, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke
- Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és
- Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke.
Máhr András a földforgalmai törvény módosítása kapcsán nem vitatta a jogalkotó céljait, vagyis azt, hogy egy felső határt kell szabni az adásvételi áraknak a földpiacon, és hogy korlátozni kell az egy kézben felhalmozható földet. De úgy vélte, ezek másképp is elérhetőek lettek volna.
- vélekedett. Mint mondta: az adott hektár elmúlt 20 éves jövedelemtermelő képessége túl tág fogalom az érték megállapításához. A szövetkezeteket képviselő szakember kifogásolta azt is, hogy a bíróságok nem dönthetnek egy eléjük került földforgalmi ügyben, csupán új eljárásra kötelezhetik a közigazgatást.
A törvénymódosítást előterjesztők azzal érveltek, hogy gátat kellett szabni a földárak elszabadulásának és a területek más célú hasznosításának.
- hangoztatta Győrffy Balázs. Andréka Tamás hozzáfűzte: amíg nincs olyan földügylet, ami arra utalna, hogy a földtörvény alkalmazása nehézségekbe ütközik, addig nincs értelme újabb, pontosító jogszabályokat alkotni. Font Sándor szerint legfeljebb a földforgalom 3-5 százalékát érintheti majd a maximális árra vonatkozó szabályozás. Például a Balaton-felvidéken, a nyugati országhatáron és a leendő autópályák nyomvonala mentén tesznek a vevőjelöltek irreálisan magas ajánlatokat. Font Sándor ugyanakkor megjegyezte, hogy az új földforgalmi törvény alkotmányossági próbájakor is ez egyetlen gyenge pont: éppen az eladó tulajdonhoz fűződő érdekei sérülhetnek azzal, ha egy mesés ajánlatra nem mondhat igent. A föld azonban egy sajátos jószág, minden országban kivételes szabályok vonatkoznak rá.
A földtörvény másik vitatott módosítása a földforgalmi eljárás bírálati szakaszára vonatkozott, pontosabban arra, hogy az Agrárkamara megyei elnöksége ítéli meg, hogy a vevőjelölt megszerezheti-e a földet. Döntése bírósági úton sem módosítható, legfeljebb egy újabb eljárást harcolhat ki így az ajánlattevő. Győrffy Balázs a módosítás indoklásaként azt hozta fel, hogy a bíróságok nem vizsgálják a család földviszonyait. Ezért ha csak abból indulnak ki, hogy egy személy 300 hektárt birtokolhat, és nem veszik figyelembe, hogy többször 300 hektárt már elajándékozott a rokonainak az illető, akkor helytelen birtokpolitikai döntéseket hozhatnak.
Máhr András ezt azzal támadta, hogy a földtörvény megalkotásakor kellett volna ügyelni arra, hogy ennek tilalma benne legyen. Akkor a bíróságok a törvény betűje szerint eljárva is helyes döntéseket hoztak volna. Most viszont átestünk a ló túlsó oldalára - figyelmeztet -, mivel akármekkora részesedésünk is van nekünk, vagy bármely családtagunknak egy mezőgazdasági vállalkozásban, azt vizsgálni kell a földvásárláskor. "Gondoljunk bele, az országgyűlési képviselőknek nem kell ennyire transzparens adatokat szolgáltatniuk, mint egy földvásárlónak, ráadásul ezek az adatok a törvény szerint "egyéb célokra" is felhasználhatók…." A szakember az új eljárásra kötelezést azért sem tartja jó ötletnek a bírósági döntés helyett, mivel így évekig eltarthat egy-egy vitatott földrészlet megszerzése.
Körvonalazódott a beszélgetés során az osztatlan közös területek rendezésének menetrendje is. Andréka Tamás elmondta, hogy eddig a terület felosztása során 7 ponton is jogorvoslattal élhetett bármelyik érintett földtulajdonos (a sorsolástól kezdve a kimérésig), most azonban egyetlen egységes eljárásban egyetlen jogorvoslati igényre lesz lehetőség.
Az osztatlan közös újratermelődését az öröklés újraszabályozásával is akadályoznák: német mintára "csak egy maradhat" alapon.
- fogalmazott Font Sándor, hozzátéve, hogy akár olyan problémákba is belefuthatunk, mint hogy van-e elegendő földmérő az országban a megvalósításhoz? A törvénycsomag elkészülésének várható idejét Andréka Tamás az uniós választások utáni időszakra tette, várható hatályba lépését pedig 2020 január elsejében jelölte meg.