Takarmányborsó, bioszója, rovarfehérje: ezek a jövő fehérjeforrásai

agrarszektor.hu
Rengeteg lehetőség lenne az alternatív fehérjenövényekben, akad ugyanis olyan telep Magyarországon, ahol már csak borsóval takarmányozzák a hízókat, és szinte teljesen kiváltották vele a szójadarát - hangzott el a Portfolio Agrárium 2019 konferencián Kecskeméten. Érdemes a szóján kívül más lehetőségeket is megvizsgálni, a Föld népessége ugyanis évről évre nő, így a rovarfehérje is hamarosan egyre nagyobb szerepet kaphat. Érdekesség azonban, hogy Ausztriában egyre többen termesztenek bioszóját, az értékesítési ára ugyanis a duplája a hagyományosénak.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Elég érdekes most a piaci helyzet nem csak Magyarországon, de Közép-, és Nyugat-Európában is - mondta Csáti Tamás, a Karád Agrár Kft. tulajdonosa. Az takarmányárak az elmúlt időszakban jellemzően lefelé tendáltak, a következő hónapokban azonban talán megnyugszanak majd, ez azonban nagyban függ az időjárási körülményektől is. A tulajdonos ugyanakkor kiemelte, hogy a repce egyre inkább kezd kiszorulni a piacról, és egyre kevésbé érdekes a termelők számára, mivel már nincsenek olyan árváltozások a repcepiacon, mint amilyenre szükség lenne. 

Csáti Tamás

A szójával kapcsolatban Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője kitért arra, hogy jól látszik, a küszöbön van a probléma, a fajtatulajdonosoknak pedig most kell észnél lenniük, és most kell visszatartaniuk a kétes tételeket. Ahogy mondta, felfelé bőven van még lehetőség, mert a gazdák folyamatosan jönnek rá arra, hogy a megfelelő körülmények között vetett szójával, jelentős profitot tudnak termelni. Bene Zoltán példaként említette Ausztriát, ahol a szója közel 30 százaléka a biopiacra megy, Magyarországon azonban először nem bio, hanem rendes körülmények között kellene megtanulni jövedelmezően szóját termeszteni. 

Bene Zoltán

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója szerint az lenne a legjobb, ha minél több termék maradna Magyarországon, és kevesebb távozna exportként. A szójabab is ilyen, de először jó minőségben kellene tudni termelni, és csak ezután itt tartani az országban. Sok lehetőség lenne az alternatív fehérjenövényekben, mint a csillagfürt vagy a lóbab, és a rovarfehérje is sok piacon jelen van már, nem csak Ázsiában, egyre több nyugat-európai vállalat foglalkozik ugyanis vele. A vezérigazgató kiemelte azonba, hogy 15-20 évvel ezelőtt sokkal magasabb fehérjeszintű receptúrák voltak egy-egy bizonyos állatfaj takarmányánál, mint amilyenek most jellemzőek. 

Kulik Zoltán

Balról jobbra: Szalacsi-Tóth Attila, Polgár Zoltán, Kulik Zoltán, Csáti Tamás, Bene Zoltán, Fórián Zoltán

Döbbenetes módon nő a Föld népessége, hiszen míg 1900-ban mindössze 1,65 milliárd volt, addig 2018-ban ez 7,6 milliárdra nőtt - tájékoztatott Polgár Zoltán, a Magyar Szója Egyesült alelnöke. A szójával kapcsolatban az alelnök kitért arra, hogy folyamatosan keresik az egyéb alternatívákat, az egyik telep például célul tűzte ki, hogy csak borsóval takarmányozzák majd a hízókat, és szinte teljesen kiváltották vele a szójadarát. Az új takarmánnyal 7-10 nappal hamarabb érik el az állatok a 110 kilogrammos súlyt, nő a színhús kihozatal, és árban is jobban jönnek ki mint, ha szóját használnának.   

Polgár Zoltán

A magasabb fehérjetartalomnak nincs felára, és a szakma 30-40 százalékos fehérjetartalmat vár el - hangsúlyozta az alelnök. Az árakban emellett az sem jelenik meg, hogy Magyaroszágon GMO-mentes a szójabab, a környező országok pedig természetesnek veszik ezt, és nem fizetnek rá felárat. Polgár Zoltán elmondta ugyanakkor, hogy a biotermékekre iszonyatosan nő a kereslet, és ő Bene Zoltánhoz hasonlóan ő is Ausztriát említett példaként. A bioszója értékesítési ára duplája a hagyományosénak, nagy rá az igény, és Magyarországon is tökéletesen megállná a helyét - tette hozzá.

Szalacsi-Tóth Attila

A Hungrana 1,1-1,2 millió tonna kukoricát dolgoz fel évente, az elmúlt egy évben azonban ez inkább 1,1 millió tonna alatt volt, köszönhetően a cukorkvóta megszűnésének - közölte Szalacsi-Tóth Attila, a Hungrana Kft. kereskedelmi és marketing igazgatója. Elmondása szerint a glutén komoly prémiumtermék, és Nyugat-Europában fel van értékelve, ők is elsősorban külföldön értékesítik. A Hungrana célja a belföldi piac ellátása, csatlakozva ezzel a Nemzeti Fehérjeprogramhoz.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?