Ahogy azt korábban az Agrárszektor is megírta, a rendőrség és a katasztrófavédelem 2018 novemberében szokatlanul nagy erők bevonásával hajtott végre rajtaütést a Bige Holding szolnoki gyárában, egy 300 fős egység majdnem egy teljes napon át kutatott a cég irodáiban. A hatóságok akkor azt állították, hogy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és egyéb bűncselekmények okán indult az akció, és rövidesen le is állították a gyárat. Azt azonban, hogy milyen további bűncselekményekről van szó, azt a hatóságok nem árulták el.

Razzia a Bige Holding Kft. szolnoki gyárában

Nagyszabású rendőri akció zajlik a szolnoki műtrágyagyár területén.

2019 májusában gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség Bige Lászlót, milliárdos műtrágyakirályt. Mint akkor kiderült, a Bige Holding tulajdonosát nem az eddig ismert ügyben, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt hallgatták ki, hanem vesztegetéssel gyanúsítják. Részleteket azonban a rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva nem árult el. Néhány hónapos harc után, augusztus végén Bige újraindíthatta kénsavgyárát, a vesztegetési ügy viszont komolyabbra fordult. Lezárult a nyomozás, és az ügyészség vádat emelt a milliárdos ellen - írja a 24.hu. 

Észrevétlenül újraindult Bige kénsavgyára

Múlt hét szerda óta ismét folyik a termelés.

Újabb csavar a Bige-botrányban: kiderült, jogszerű volt-e a gyár leállítása

Még nincs vége az ügynek.

A vesztegetési ügy mibenlétéről az ügyészség nem óhajtott részletekkel szolgálni, ráadásul azt közölték a 24.hu kérdésére, hogy a vádlott nem közszereplő. A Nyíregyházi Törvényszék annyit válaszolt a lapnak, hogy április 21-én érkezett meg hozzájuk a vádirat, a veszélyhelyzetre tekintettel az iratok megvizsgálására és a vádirat kézbesítésére három hónap áll rendelkezésükre. Erre eddig a nagy terjedelmű iratanyag miatt nem került sor - jelezte a bíróság, amely szintén a személyes adatok védelmére hivatkozva nem adott tájékoztatást a vádlott kilétéről. A 24.hu úgy tudja, hogy Bigéékhez már eljutott a vádirat, amit Bige ügyvédje, Zamecsnik Péter azzal a válasszal erősített meg, hogy "a vád koncepciója a vesztegetésről teljességgel megalapozatlan".

A 24.hu értesülései szerint bő két hete a megyei hírportálon Martossy György megbízott főügyész aláírásával megjelent egy közlemény, amely ugyan nem nevezi meg Bigét, csupán egy vállalkozót említ - így visszhangtalan is maradt -, levezeti viszont a feltételezett bűncselekményt. Ezek szerint Bigét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolja, mivel a vádirat szerint manipulált az általa gyártott termék eladása során, amiért 135 millió forintot kért és kapott cége ügyfelétől.

Forrás: MTI/Balázs Attila

Az ügyészség szerint Bige megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy több ezer tonna terméket ad át neki, a forgalmazó azt a piaci árnál olcsóbban, részben számla nélkül értékesíti, az összeget pedig átadja a milliárdosnak. Aki cserében vállalta, hogy a vállalkozónál letétbe helyezett terméket később minőségi kifogásra hivatkozva leértékeli, így a forgalmazó is haszonhoz juthat. Mindez 2010-ben történt, amikor az ügyészség szerint a terméket készpénzért, számla nélkül értékesítő vállalkozó 135 millió forintot csorgatott vissza Bigének, amivel saját cégének nem számolt el.

Az ügyészség vagyonelkobzást indítványozott a vesztegetési pénzre, amit a nyomozóhatóság Bige László bankszámláján már le is foglalt, és további 20 millió forint büntetést is szükségesnek tart. Emellett börtönbüntetést kér a milliárdosra, de abban az esetben, ha az előkészítő ülésen beismerő vallomást tesz, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, az ügyészség megelégedne két év börtönbüntetéssel öt évre felfüggesztve.

Kiderült: ezzel gyanúsíthatják valójában a műtrágya-milliárdos Bige Lászlót

Nem vesztegetés a vád.

Ahogy azt az Agrárszektor is megírta egy tavalyi cikkében, valójában nem a hatóság megvesztegetésével gyanúsították akkor Bige Lászlót, hanem egy régi kereskedelmi ügylet miatt került a hatóság célkeresztjébe, amelynek során állítólag nem piaci áron adott el műtrágyát. A 24.hu egyik forrása szerint ugyanakkor a vádiratból nyilvánosságra került összegzés alapján, az ott leírtak nem vesztegetésre, inkább sikkasztásra, költségvetési csalásra illenek. Ezek elévülési ideje nyolc év, a vádemelésben szereplő ügylet pedig 2010-ben történt, így ezek miatt büntetést már nem lehetne kiszabni.