A koronavírus-járvány hatását minden ágazat megérezte, és habár a mezőgazdaság viszonylagosan válságállónak bizonyult, általánosságban elmondható, hogy az időjárás (aszály, fagy), valamint az állategészségügyi járványok (ASP, madárinfluenza) több gondot okoztak az agrárium és a termelők számára, mint a COVID-19 - közölte Bognár Róbert. Hozzátette, tavaly a gyümölcsösök nagy részét jelentősen érintették a tavasz végi - nyár elejei fagyok, a mennyiségi kiesést azonban az árak emelkedése nagyrészt tudta kompenzálni. Időjárás szempontjából az idei év hasonlóan indult, mint a tavalyi, kevés volt a csapadék, az enyhe, hómentes télre hűvös tavasz jött, hideg- és melegfrontok váltották egymást, és későn jött fagyok is voltak, amelyek óriási károkat okoztak a hazai gyümölcsösökben. A fákat pont a virágzás és a kezdődő bimbózás időszakában érték a mínuszok, a kajszi és az őszibarack ültetvényeken például már most tudni, hogy komolyak a veszteségek, így a termelők attól tartanak, hogy a termés nagy részére a 2020-as évhez hasonlóan idén is keresztet vethetnek. Habár az időjárásra lokálisan nincs ráhatása senkinek, a szélsőségek hatását többféle módon lehet enyhíteni. Ilyenek akár az országos jégkármérséklő rendszer, a különböző fagykármentesítő berendezések, a korszerű ültetvények, a megfelelő öntözés (normál és fagyvédelmi), a megfelelő, rezisztens fajtájú növények, valamint a korrekt agrárbiztosítás kötése - hangsúlyozta a szakember, és hozzátette, a fenti beruházások finanszírozásában a Budapest Bank is tud segíteni.

Bognár Róbert (Forrás: Budapest Bank)

Az állatbetegségek évek óta beárnyékolják a gazdák életét, nem volt ez másképp 2020-ban sem, és várhatóan idén sem lesz másként, hiszen a napokban ismét kimutatták a madárinfluenza vírus jelenlétét egy hazai pulykatartó telepen, afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött vaddisznókat pedig rendre találnak a magyar erdőkben. Az ASP németországi felbukkanása a hazai sertéstenyésztőknek is komoly problémát jelentett, a madárinfluenza pedig az elmúlt évtized legnagyobb pusztítását végezte - mondta Bognár Róbert. A sertés és a baromfi termékpálya kettős nyomás alá került az elmúlt időszakban, egyrészt mivel mindkét betegség érinti Magyarországot, emiatt az export, illetve értékesítési lehetőségek lecsökkentek, amihez hozzájárult az is, hogy a koronavírus-járvány okozta értékesítési zavarok jelentősen megemelték a fagyos készleteket a vágóhidakon. Ezek külön-külön is árcsökkentő tényezők, viszont a brutális takarmányár-robbanás miatt a termelési költségek is jelentősen emelkedtek az elmúlt fél évben, amely költségeket nem tudták azonnal áthárítani a termelők - tudatta az agrárszakértő.

Nagyon sok ágazatot és szektort szinte kilátástalan helyzetbe sodort a COVID-19, a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra azonban mindig szükség lesz - emelte ki a szakember. Hozzátette, ez a két ágazat akkor lehet nyertese a mostani járványnak, ha adekvát választ képes adni a fogyasztói igényekre. Ebbe például bele tartozik a mezőgazdaság részéről az egységes árualap kibocsátás, mind minőségben, mind pedig mennyiségben, valamint a folyamatosan változó, egészségesnek mondott táplálkozás igényeihez való igazodás. Ugyanakkor az élelmiszeriparnak is reagálnia kell az átalakult fogyasztói igényekre, jól látszik például, hogy a kényelmi (félkész, kész) ételek (magasabb hozzáadott érték mellett) előállítása lehet a jövő.

A koronavírus-járvány okozta likviditási gondok tompítása érdekében 2020-ban több új agrárhitel-konstrukció is született, illetve módosultak a már futó finanszírozási programok feltételei.

- tájékoztatott Bognár Róbert.

A Közös Agrárpolitika (KAP) uniós és hazai forrásai révén 2027-ig összesen 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. Mivel a források jelentős része beruházáshoz kapcsolódik majd, Magyarországnak lehetősége lesz felzárkózni a versenytársakhoz, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a hatékonyságjavítást sem, ez ugyanis nagyban meghatározza majd a jövőbeni versenyképességet - mutatott rá az agrárszakértő. Kitért arra is, hogy 2021-22-ben a két átmeneti évben a jelenlegi szabályok mellett lehet hozzáférni az új ciklus pénzeihez, így ezekben az években a megszokott feltételek mellett érdemes felkészülni a gazdálkodásban a Green Deal-re.

A különböző támogatások mellett az öntözésfejlesztés és az agrárdigitalizáció is fontos szerepet kaphatnak idén Magyarországon, ez utóbbi, illetve az adatvezérelt gazdálkodás és döntési folyamat a jövő - közölte Bognár Róbert. A precíziós gazdálkodásra való áttérés és annak kiszélesítése számos lehetőséget nyújt a benne résztvevők számára, de azt, hogy kinél, mi a fejlesztendő terület, hol van a legnagyobb hozadéka ezen technológiáknak, azt egyedileg kell megvizsgálni. Nagy potenciál van a mezőgazdaság számára az öntözésfejlesztésben és a precíziós technológiák elterjesztésében egyaránt, hiszen míg a korszerű öntözőrendszerek használatával a termésbiztonság, a precíziós eszközök használatával az inputanyag felhasználás optimalizálható. Mint mondta, jelentősen növelni kellene a rentábilisan öntözhető területek nagyságát, valamint fontos lenne az öntözési közösségekbe való tömörülés is, hiszen ez számos előnnyel jár.