Visszafelé menetelünk: kudarcot vallott a sertéságazati stratégia

MTI
Újabb történelmi mélypontra süllyedt a magyarországi sertésállomány, amely júniusban alig haladta meg a 2,8 millió darabot, vagyis egy év alatt 219 ezerrel csökkent. Az állománynövelés határozott kormányzati szándéka ellenére egyelőre "visszafelé menetelés" tapasztalható az ágazatban, hiszen a 2010-es kormányváltás évében még 3,17 millió disznót tartottak az országban.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A sertések száma 219 ezerrel csökkent az elmúlt egy évben - tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2017. június 1-jei adatait. Az állomány létszáma 2,8 millió volt az elmúlt hónapban, ami újabb történelmi mélypontot jelent. Az anyakocák száma 7 ezerrel csökkent a 2016. júniusi állományhoz hasonlítva.

A 2012-ben meghirdetett sertéságazati stratégia egyelőre nem tűnik sikertörténetnek, bár több tényező együttes eredménye, hogy nem nő a sertéslétszám. A 2010-es kormányváltás évében még 3,17 millió disznót tartottak az országban, a 7 év alatt tapasztalt visszesés megközelíti a 12 százalékot.

A kudarc egyik oka a súlyos genetikai elmaradottság, viszont az állattenyésztési telepek korszerűsítésére kiírt korábbi vidékfejlesztési (ÁTK) pályázatok is csupán arra voltak jók, hogy ne zárjanak be egymás után a telepek. Új telep alig épült (a kiírások ezt sokszor nem is tették lehetővé), most pedig a piaci szereplők többsége az újabb vidékfejlesztési felhívások elbírálására vár, ezért késlekedik a fejlesztésekkel.

Az állami illetékesek leggyakrabban 6-7 milliós sertésállományt vizionálnak, ám a duplázásra egyelőre a feldolgozók sincsenek felkészülve. Olyan régóta 3 millió körül ingadozik a létszám, hogy a vágóhidak kapacitása is nagyjából erre állt be.

Hasznos lépés volna termelői tulajdonba juttatni néhány feldolgozó üzemet, amire a tejágazatban már született példa, de ennek előnyeit támasztja alá a dán sertésszektor működése is. Mivel a vágóhidakon is jelenik meg némi eredmény, a tulajdonos termelő abból a haszonból is részesül, vagyis a visszaosztás révén még inkább megéri neki a jószágtartás.

A KSH legfrisebb adatai szerint 2017. június 1-jén a szarvasmarhák száma elérte a 864 ezret, az elmúlt egy évben tehát 22 ezerrel nőtt az állomány. A tehénlétszám tavalyhoz képest 15 ezerrel emelkedett.

Vegyes képet mutat a birkatenyésztés, az 1,2 milliós juhállomány ugyanis az elmúlt egy évben 36 ezerrel csökkent, míg az anyajuhok száma 22 ezerrel, 812 ezerre emelkedett a 2016. júniusi adathoz képest.

A baromfiállomány a madárinfluenza miatt 4,5 millióval csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a tyúkok száma 1,3 millióval, a kacsáké 2,1 millióval, a ludaké 759 ezerrel, míg a pulykáké 295 ezerrel lett kevesebb. A tyúkok száma 35,5 millió volt, a tojóállomány 10,2 millió, az utóbbi tehát egy év alatt 395 ezerrel csökkent.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?