Papp Gábor elmondta: idén 300 madár kilövésére kaptak engedélyt. A ritkítást az Abádszalóki-medencében újonnan létesült kárókatona-telepen kezdik.
Az ökológus emlékeztetett arra, hogy korábban riasztással próbálkoztak, de az nem volt hatékony, mert sok esetben nem sikerült távol tartani a madarakat a fészküktől. Az egyetlen eredményes út a lőfegyveres gyérítés, amelyet fészkelési időben végeznek 2013 óta, akkor azonban még csak 76 példány kilövésére volt engedélyük. Ugyanakkor a rendszeres állományszabályozás eredményeként az Óhalászi-Holt-Tiszán levő kormorántelep mára már gyakorlatilag teljesen eltűnt - tette hozzá.

Az ökológus kiemelte, hogy a Tisza-tavon fészkelő nagy kárókatonák évente több mint 100 tonna halat fogyasztanak el, ami nagyságrendileg megfelel az egész éves Tisza-tavi horgászfogásnak. A kár jelentős, hiszen mintegy ezer-ezerötszáz forinttal kell számolni kilogrammonként - tette hozzá. Donkó Péter, a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének titkára az MTI-nek elmondta: száz nagy kárókatona riasztására, gyérítésére kaptak engedélyt a Tisza Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakaszán. Negyvenöt példányt ejtettek el, az idei gyérítést lezárták.