Nagy István agrárminiszter az Állattenyésztők Napján, Kaposváron kiemelte, az elmúlt két év nehézségei eddig ismeretlen kihívások elé állították a magyar mezőgazdaságot, amelynek ez a válságállóság és a válságkezelés tesztje, és még mindig tart. A miniszter a válsághelyzet kezelését szolgáló intézkedések között említette a napokban az állattartó telepek számára kifizetett 6,2 milliárd forintos támogatást, amelyet az orosz-ukrán háború okozta kiemelkedően magas takarmányárak miatt különösen nehéz helyzetbe került sertés- és baromfiágazat a kivételes alkalmazkodási támogatás jogcímen kapott. Emellett az állattenyésztők számára a hitelmoratórium, az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitelt és az MFB agrár forgóeszköz hitelprogram 2020 keretében felvehető kamat- és költségmentes hitelek szerződései hatálybalépési idejének meghosszabbítása a sertéstenyésztő vállalkozásoknak is a termelési feltételek biztosítása érdekében biztosított.

A miniszter úgy vélte, hogy a 2023. január 1-jén hatályba lépő új Közös Agrárpolitika (KAP) szabályrendszere kihívásokat és lehetőségeket egyaránt jelent. A tervek szerint halad a tenyésztésszervezési feladatok támogatásának kifizetése. A tenyészállat-állomány genetikai minőségének fenntartását, javítását segítő forrásból 1,14 milliárd forintot fizettek ki a harmadik negyedév közepéig. A miniszter hangsúlyozta, kiemelt figyelmet fordítanak az állattartó gazdaságok versenyképességének javítására, illetve az állattartó ágazat általános támogatására a Vidékfejlesztési Program számos felhívásával. A miniszter szerint az állattartás fenntarthatóságához a beruházási támogatásokon túl a genetikai erőforrások megőrzését, az állatjóléti körülmények javítását és a környezettudatos gazdálkodás ösztönzését célzó intézkedések is jelentősen hozzájárulnak. Nagy István a versenyképesség erősítéséhez elvárásként fogalmazta meg az innovációt, az uniós előírásoknak megfelelő magas technológiai színvonalú állattartó telepek kialakítását, a "zöld célok előmozdítását", az energiahatékonyság javítását.

Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke beszédében kiemelte, összeállt a három pillér, az állattenyésztők, a minisztérium és az oktatás jeles képviselői kiváló együttműködésben dolgoznak. Ez az összefogás tudja biztosítani a hazai állattenyésztés jövőjét és a hagyományok mellett fejlődést is

Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora elmondta, az állattenyésztési ágazatnak felértékelődött a szerepe és a közgondolkodásban való megítélése. Idén a MATE állattenyésztő alapképzésére jelentkezett hallgatók száma megháromszorozódott, ami az ágazat jövőjének kulcsa, hiszen megfelelően képzett, ambiciózus fiatalokkal lehetünk hosszú távon sikeresek.

Bustyaházai László, a Gabonaszövetség Takarmánygyártók Tagozatának elnöke előadásában hangsúlyozta, a takarmánygyártók és az állattenyésztők között kiemelten fontos a szoros együttműködésre. Ugyan a következő időszak takarmánygyártásának előrejelzése szinte lehetetlen, mert tele van bizonytalansággal, de mindenképpen alternatív megoldásokra van szükség az alapanyagok felhasználásának terén.

Dr. Bajnok Márta a MATE Állattenyésztési Tudományok Intézetének egyetemi adjunktusa a Gyepgazdálkodási Munkacsoport létrejöttéről tájékoztatta a jelenlévőket. Ez lehetővé teszi az országos gyepkataszter létrehozását, valamint egy kódszámrendszerét, ami a gyepek értékéről fog átfogó szakmai információkat nyújtani.

Dr. Wagenhoffer Zsombor MÁSZ ügyvezető igazgatója a hús fontosságáról szóló előadásában, a húsvita bonyolultságát emelte ki, ami nem csak annak közvetlen egészségügyi hatásairól szól, hanem környezet- és klímavédelmi, valamint etikai, vallási kérdésekről. Szerinte aki húst fogyaszt, lehet mellette környezettudatos, ugyanis az egészségünk és a bioszféra megőrzésének módja nem a húsevés és az állattartás megbélyegzése, hanem a kiegyensúlyozott táplálkozás és a mértékletes életmód.