A projekt részeként három éven át három országban összesen 280 termék összetételét és minőségét vizsgálják majd. Az ellenőrzés folyamatába a gyártókat is bevonják, a kiválasztott termékeket pedig laboratóriumi mérésekkel, érzékszervi vizsgálatokkal is összehasonlítják. Mivel az idén Brüsszelben elfogadták a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv módosítását - amely lehetőséget biztosít a tagállami szankciók bevezetésére -, ezért az ellenőrzések további turpisságokra derítenek fényt, itthon is szigorú fellépésre számíthatnak az érintettek.

A multinacionális élelmiszergyártók tisztességtelen gyakorlatára két évvel ezelőtt derült fény. Akkor a magyar és a szlovák hatóságok által elvégzett vizsgálatok számos termékben találtak különbségeket, a legtöbb esetben pedig kiderült, hogy a nyugati országok kínálatában szereplő áruk jobb minőségűek, mint amilyenekkel a magyar, illetve a szlovák boltokban találkozhatnak a vásárlók. Az ellenőrzések eredményének híre bombaként robbant a közösségben, és minden eddiginél erősebb összefogást kovácsolt az unió keleti felében. Az élelmiszerek azonos minőségének biztosítása mellett állt ki Csehország, Románia, Horvátország, Szlovénia, Bulgária és Görögország is.

A visegrádi országok és más közép-európai tagállamok összefogásának köszönhetően sikerült elérni, hogy a bizottság módosította a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet, amely lehetővé teszi a termékek kettős mércéje elleni fellépést. A módosítás alapján az emberek

Természetesen lehetnek olyan okok, amelyek indokolttá tesznek különbségeket az egyes piacokra kerülő áruk összetevői között, ugyanakkor ezt minden esetben fel kell tüntetni a csomagoláson is.

Ez év májusában a cseh kormány módosította az élelmiszertörvényt, így Csehországban már tilos az azonos csomagolású, de eltérő minőségű élelmiszerek árusítása. A jogszabály megsértéséért a mezőgazdasági tárca javaslata alapján akár ötvenmillió koronával (650 millió forint) is büntethetik az érintetteket. Hasonló szabályozás életbe léptetésén gondolkodnak a románok is. A bukaresti szenátus által elfogadott törvénytervezet alapján az üzleti forgalom négy százalékáig terjedő bírsággal büntetnék azokat a cégeket, amelyek azonos márkanév alatt a másutt forgalmazottnál gyengébb minőségű termékeket értékesítenek.

A cikk teljes terjedelmében itt olvasható.