Riasztó jelentés érkezett a vízfelhasználásról: ennek nem lesz jó vége

Riasztó jelentés érkezett a vízfelhasználásról: ennek nem lesz jó vége

agrarszektor.hu
A Föld dőlésére az is hatással van, hogy milyen nagy mennyiségű talajvizet használ fel az emberiség szomjoltásra és öntözésre. A több mint egy évtizede tartó talajvízkivonás eltolta a bolygó forgástengelyét, évente centiméterekkel billentetve ki azt.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A több mint egy évtizede tartó talajvízkivonás eltolta bolygónk forgástengelyét, amely így évente körülbelül 4,3 centiméterrel billen ki kelet felé. A kutatók szerint ez az eltolódás már a Föld felszínén is megfigyelhető, mivel hozzájárul a globális tengerszint emelkedéséhez - írta meg az Infostart a CNN értesülései alapján. Egy, a Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány alapján a Föld forgástengelye valójában sokat változik. A kutatás eredményei azt mutatják ugyanis, hogy az éghajlattal kapcsolatos okok közül a talajvíz újraelosztása gyakorolja a legnagyobb hatást annak elmozdulására. Erről a tanulmány vezető szerzője, Ki-Weon Seo, a dél-koreai Szöuli Nemzeti Egyetem földtudományi oktatási tanszékének professzora beszélt.

Bár az emberiség számára ez nem érzékelhető, a Föld észak-déli tengelye mentén körülbelül 1609 kilométer/óra sebességgel forog. Az évszakok váltakozása a bolygó forgástengelyének szögéhez igazodik, az idő során vándorló tengely pedig globális szinten befolyásolhatja az éghajlatot - nyilatkozta a kutatási eredmény kapcsán közleményben Surendra Adhikari, a NASA Jet Propulsion Laboratory kutatója.

Jelentős mennyiségű víz található a Föld belsejében

A Föld belseje kőzetből és magmából áll, mely sűrű, forró magot vesz körül. A külső, sziklás rétegben hatalmas mennyiségű víz is található: a bolygó felszíne alatti víztartó rétegek néven ismert sziklatározók a becslések szerint több mint ezerszer annyi vizet tartalmaznak, mint a világ összes felszíni folyója és tava. A tanulmányban vizsgált időszakban, 1993 és 2010 között az ember több mint 2150 gigatonnányi talajvizet termelt ki a Föld belsejéből, főként Észak-Amerika nyugati részén és India északnyugati részén. Ha ezt a mennyiséget az óceánba öntenénk, az körülbelül 6 milliméterrel emelné a globális tengerszintet.

2016-ban egy másik kutatócsoport megállapította, hogy a Föld forgástengelyének 2003 és 2015 közötti elmozdulása összefüggésbe hozható a gleccserek és jégtakarók tömegének, valamint a bolygó szárazföldi folyékony vízkészleteinek változásával. Sőt, valójában bármilyen jelentősebb tömegváltozás is történik a Földön, beleértve a légköri nyomást is, az hatással lehet a forgástengelyre.

A légköri nyomásváltozások okozta tengelyváltozások periodikusak, ami azt jelenti, hogy a forgási pólus vándorol, majd visszatér a korábbi helyzetébe

- mondta Ki-Weon Seo, aki a csapatával azt vizsgálta, a talajvíz milyen hatást fejt ki erre.

A Föld tengelyének elmozdulását az űrben lévő mozdulatlan kvazárok rádióteleszkópos megfigyelései révén mérik, fix referenciapontként használva őket. Az új tanulmányhoz a tudósok a felszín alatti vizek kitermelésére vonatkozó 2010-es adatokat vették alapul, és azokat számítógépes modellekbe építették be, a felszíni jégveszteségre és a tengerszint emelkedésére vonatkozó megfigyelési adatokkal, valamint a forgási pólusváltozásokra vonatkozó becslésekkel együtt.

A talajvíz kivonása is komolyan hozzájárul a Föld forgástengelyének elmozdulásához

A talajvíz újraelosztása a modellek szerint alig két évtized alatt több mint 78,7 centiméterrel billentette kelet felé a Föld forgástengelyét. A forgástengely hosszú távú változásainak legjelentősebb mozgatórugója már korábban is ismert volt: ez a köpenyáramlás, azaz olvadt kőzet mozgása a földkéreg és a külső mag közötti rétegben.

Az új modellezésből kiderül, hogy a talajvízkivonás a második legjelentősebb tényező. A talajvíz felhasználása fontos szereppel rendelkezik az ivóvízellátásban, de ez a készlet véges: ha egyszer kinyerték, nehezen pótlódik vissza. A talajvíz kitermelése pedig pusztán kimeríti az értékes erőforrást; az új eredmények azt mutatják, hogy ez a tevékenység nem szándékolt globális következményekkel jár.

Az emberek különböző módokon befolyásolják a földi rendszereket, és tisztában kell lenniük ezzel

- jelentette ki Ki-Weon Seo.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?