JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
2016 júliusában csökkenő árakat prognosztizálhattunk a műtrágyapiacon, és 2017-re a szakemberek a trend további folyatódását várták. Ezzel szemben a kalcium-ammónium-nitrát műtrágyák esetében 43 százalékos, az ammónium-nitrát változatoknál pedig 39 százalékos emelkedést tapasztalhattunk. Komoly szerepet játszott benne az, hogy a vártnál magasabban alakultak az európai földgázárak, 2016 decemberében például 2,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Mindezzel együtt a jelenlegi 60 ezer forintos tonnánkénti termékár közepes szintet képvisel, volt már ennél magasabb is.
A tavalyi év második fele óta 35-40 százalékos áremelkedés következett be a műtrágyáknál - emelte ki az inputanyagokkal foglalkozó kerekasztal-beszélgetést felvezető előadásában Suba Péter is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szolgáltatási főigazgató-helyettese szerint még komolyabb a helyzet, ha az 1995-2016 közötti bő két évtizedes időszakot nézzük:
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői kitértek az egyik korábbi nagy piaci szereplő, a Cargill döntésére is, amelynek következményeként a cég tavaly május végéig teljesen megszüntette inputanyag-értékesítő tevékenységét Közép-Kelet-Európában. Az ügy a Nitrogénműveket érintette legérzékenyebben, az amerikai multinacionális vállalat ugyanis évente több mint 100 ezer tonna nitrogén-műtrágyájukat forgalmazta. A vészhelyzetet azonban lényegi visszaesés nélkül sikerült kezelniük, mert a forgalmat át tudták terelni az üzletkötőikhez.
Nagy Lajos, az IKR Agrár Kft. ügyvezető igazgatója szerint a helyzet országosan is káoszt okozott, hiszen a Cargillnek "brutális" mennyiségű készletei voltak, amely a legkülönfélébb árakon került a piacra. Idén azonban már arra számít, hogy ezek a készletek végképp eltűnnek, és a zavaró hatásuk is megszűnik.
Ha nem lennének anti-dömping vámok, az orosz műtrágya nagy gondot jelentene az európai gyártóknak és forgalmazóknak, hiszen - az alapanyagul szolgáló, saját termelésű földgáz alacsonyabb ára miatt - az oroszok kisebb önköltségi árral kalkulálhatnak. A kerekasztal-beszélgetést ehhez kapcsolódóan a moderátor Suba Péter éppen azzal a provokatív kérdéssel kezdte, hogy mi történne, ha megszűnne az oroszokkal szembeni - jelenleg tonnánként 47 eurós - védővám az ammónium-nitrát műtrágyáknál.
Gyártóként nem örülnék neki, hiszen a védővámot az olcsó orosz földgáz hatásának ellensúlyozására találták ki - mondta Rácz Zoltán, a Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. Véleménye szerint a vám eltörlésével nem lenne automatikusan 47 euróval olcsóbb a műtrágya tonnája, a nyereség jó részét alighanem lenyelnék az előállítók. Egyébként a péti vállalat maga is gyártja ugyan, de a hazai termelőknek nem feltétlenül ajánlja az ammónium-nitrát műtrágyát, a talajra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt. Idehaza gondot jelent az is, hogy mindössze 80 kilogramm a hektáronkénti nitrát-hatóanyag felhasználása, miközben Nyugat-Európában ennek a duplája, sőt triplája, és ez az érték erősen korrelál a termésátlaggal.
A védővám eltörlése nem okozna hosszú távon látványos árzuhanást - vélte Simon Péter is, az EuroChem Agro Hungary Kft. operatív igazgatója. Ő úgy gondolja, hogy a keleti gyártók megelégednének 10-20 százalékos csökkentéssel, amivel a felhasználók nem járnának sokkal jobban. Ugyanakkor a műtrágya stratégiai termék, nélküle lehetetlen termelést folytatni, így az orosz termékek nagyobb arányú megjelenése kétségkívül növelné az ellátási biztonságunkat. A keleti import a versenyhelyzetet is fokozná, és ez az, amiből igazán profitálhatnának a termelők.
Pét mellett jelenleg nehéz versenyképesen importálni, így a hazai termelők elsősorban nekünk köszönhetik, hogy még van árverseny a magyar piacon - fejtette ki Nagy Lajos. Úgy látja, a gazdák az utóbbi években lassan áttértek a MAS (mészammonsalétrom) műtrágyákra - ilyen a pétisó is -, vagyis a védővám eltörlésével nagy tömegben megjelenő orosz ammónium-nitrát alaposan megbolygatná a piacot. Ennél is fontosabb viszont az, hogyan használjuk fel a rendelkezésre álló tápanyagokat.
A ma még szintén védővámmal sújtott ukránok számára az EU a politikai közeledés miatt próbál piacot nyitni - elemezte a jelenlegi helyzetet Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnökhelyettese. Szerinte ez ugyanakkor veszélyes játék, hiszen az alacsonyabb bérek, a kevesebb szabályzás és előírás versenyelőnyt jelentenek északkeleti szomszédunknak, akiket velünk ellentétben a tonnánkénti mintegy 30 eurós fuvarköltség sem terhel, hiszen tengeren is tudnak szállítani. A tanulság mindebből az, hogy olcsóbban és többet kell termelnünk, ha továbbra is szereplők kívánunk lenni ezen a piacon. Nem is elsősorban terméket kell árusítanunk, hanem technológiához kapcsolódó tudástranszfert - hangsúlyozta Petőházi Tamás.
