Magyarországon a KSH által közölt adatok alapján, 2015 és 2019 évek közötti átlagos betakarított termésmennyiség búza esetében 5,3 millió tonna, kukorica esetében pedig 7,6 millió tonna. A tavalyi évre becsült hozam előbbi termény esetében 5,1 millió tonna, kukoricából viszont a 2020-as termés jócskán meghaladta az előző évekét. Az első becslések szerint mintegy 8,3 millió tonna mennyiség termett. Eközben a 2020. január és novembere közötti időszakban a két gabonaféle exportja magasan a korábbi évek átlaga felett teljesített.

Forrás: KSH 2021 alapján Takarékbank Agrárcentrum szerkesztés, 2020. december becsült adat

A korábbi évek szezonalitása, és a 2020-as export aktivitás figyelembe vételével a tavalyi évre úgy becsüljük, hogy a kukorica kivitele várhatóan 4-4,5 millió tonna között volt, búza esetében a kivitt mennyiség 3-3,1 millió tonna lehet. Ami azonban mindkét esetben figyelemre méltó, hogy az elmúlt 5 év átlag kiviteli mennyiségét már 2020 augusztusára sikerült elérni kukoricából, búzából ugyanez októberre tehető. Visszatérve a tavalyi terméseredményekre: búzából idén az elmúlt 5 évi átlagnál közel 0,3 millió tonnával kevesebb termett, kukoricából ellenben 0,7 millió tonnával többet arattunk. Tehát aggodalmasabb alapvetően a búza esete lehet, a témafelvetés szempontjából, hiszen egy alacsonyabb terméseredmény mellett az export jócskán meghaladja az elmúlt évek átlagát. Kukoricából ugye több termett, de vajon elegendő-e?

Nominálisan az export növekmény (a decemberi becsült adattal együtt) 0,5 millió tonna búzából, kukoricából ugyanez 1,1 millió tonna. Tehát: búzából 0,3 millió tonnával volt alacsonyabb a termés, az export növekmény pedig 0,5 millió tonna. Kukoricából 0,7 millió tonnával több termett ugyan, de 1,1 millió tonnával nőtt a kivitt mennyiség egyidejűleg. E tekintetben a "hiány" búzánál nagyságrendileg 200 ezer tonna, kukoricából 400 ezer tonna, a 2020-as nyitó készletek sem magasabbak a megelőző évekénél.

Azonban az idei évben vélhetően a felhasználás szerkezete is változott. A takarmány felhasználás tekintetében a piac szereplői arról számoltak be, hogy nagyságrendileg a 2019-essel egyező mennyiségű takarmányt gyártottak, így a felhasználás ebben a tekintetben vélhetően nem változott. Becslésünk szerint azonban az élelmiszeripari felhasználás (liszt, tésztafélék, édesítők) a kiskereskedelmi forgalom bővülése nyomán magasabb lehetett, emlékezzünk csak vissza, hogy 2020 áprilisában gyakorlatilag minden harmadik háztartás pékséggé alakult. Még egy számszaki adat: az a növekmény, ami a kivitelben volt tapasztalható 2020-ban, az éves takarmányfelhasználásnak 50-55 %-a mindkét termény esetében.

Összeségében tehát további belföldi árfelhajtó tényező lehet a termények (elsősorban búza) esetében az, ami a fő gabonafélék piacán megfigyelhető. Gondoljuk végig: kevesebb volt a termés mintegy 300 ezer tonnával, a kivitel azonban (előzetes becslésünk szerint) 500 ezer tonnával meghaladta az elmúlt évek átlagát, történt mindez 5 éves rekord árakon. Emellett vélhetően 2021 első negyedévében is folytatódik az "exportláz" (ugyanis az árak nem korrigálnak lefelé továbbra sem). Ha viszonylagos áruhiány lesz búzából, amit felhasznál a malomipar, tésztagyártás, takarmánygyártás, a hazai piacon maradt termény ára az exportárnál is magasabb lehet. Ez rögtön beépül a liszt-kenyér árába, ezzel felgyorsítva az inflációs folyamatokat, nem beszélve arról, hogy a jelenleg is drága takarmányok ára is tovább emelkedhet, ha az esetleges áruhiány miatt importálnunk kellene a búzát drágán, méghozzá gyenge forint árfolyam mellett. 

Írta: Héjja Csaba - Takarékbank Agrárcentrum