JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
Környezeti és táplálkozási előnyökkel is járhat az, ha minél több hüvelyes növényt - például babot, lencsét vagy borsót - adunk a talajhoz. Kutatók megállapították, hogy a hüvelyesek fokozott termesztése magasabb tápértéket eredményezhet, és még a környezeti, illetve az erőforrási költségek is alacsonyabbak lehetnek - írja a FarmungUk.
Azt állítják, hogy a hüvelyes növények növekedésének köszönhetően csökkenteni lehet a műtrágyák használatát és a szennyezést is. Egy új tanulmány pedig segíthet bizonyos célok elérésében, mely által még 2030 előtt 20%-kal szeretnék csökkenteni a szintetikus műtrágyák használatát, míg a kibocsátást 50%-kal. Más növénytípusokkal ellentétben a hüvelyesek azok a növények, amik képesek egyszerűen kinyerni az összes szükséges nitrogént a körülöttük lévő levegőből. Ez pedig annak a baktériumnak köszönhető, ami szimbiotikus kapcsolat segítségével a levegőben található nitrogént a növények számára felhasználhatóvá alakítja.
A hüvelyesek nemcsak műtrágyát nem igényelnek, hanem még nitrogénnel is gazdagítják a talajt, ezzel tovább csökkentve a jövőbeni nem hüvelyes növények nitrogén, illetve műtrágya iránti igényét. Táplálkozási szempontból a hüvelyesek a tápanyagban gazdag növények egyike, amik fehérjét, rostot, vasat, káliumot, folátot, magnéziumot és különböző vitaminokat is tartalmaznak.
A tanulmány átfogóbb az eddigieknél, hiszen 10 különböző növényi szekvenciát hasonlítottak össze 16 különböző hatáskategória felhasználásával. A felmérés 3 és 5 év közötti időszakra terjed ki és 3 eltérő európiai éghajlatot - Olaszország, Románia és Skócia - vizsgál.
- mondta dr. David Styles, a tanulmány koordinátora.