JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
Az EastFruit elemzői szerint a globális hagymapiacra erőteljes hatást gyakorolhat a világ legnagyobb exportőrének, Indiának az a döntése, hogy meghosszabbítja a vöröshagyma kivitelére vonatkozó tilalmat. Az értékben Hollandia és Kína mögött a világ harmadik legfontosabb, volumenben azonban első exportőrének számító Indiában 2023 decemberében vezették be először a kiviteli tilalmat, akkor határozott időre, a március 31-ig tartó időszakra. Most azonban ezt a korlátozást határozatlan időre meghosszabbították, mivel a belföldi hagymaárak 43%-kal emelkedtek a 2023-as évhez képest - írta meg a FruitVeB. Jelenleg a hagyma átlagára Indiában 0,3 USD/kg (110 Ft/kg), ami a világ legnépesebb országában kifejezetten magasnak számít. Összehasonlításképp: Ukrajnában jelenleg szintén hasonló szinten áll a hagyma ára, és ez ott az utóbbi évek legalacsonyabb árszintjét jelenti.
Ázsia számos piacán keltett aggályokat ez a döntés, leginkább az India legfontosabb exportpartnereinek tekinthető Malajzia, Egyesült Arab Emírségek, Srí Lanka, Nepál, Indonézia, Katar, Vietnam, Omán, Szingapúr, Kuvait és Szaúd Arábia kereskedőinél. A Bab-el-Mandeb szorosban kialakult krízis és az európai piacok szűkössége miatt nem valószínű, hogy Európából sikerül majd pótolni a hiányzó mennyiségeket, leginkább Kína kerül kedvező pozícióba.
Az indiai hagymatermés visszaesésének hátterében a klímaváltozás hatásai állnak, különösen a csapadékhiány, ami több fontos termesztőkörzetben a hozamok drasztikus csökkenését eredményezte. Indiában és az ázsiai országokban a hagyma az egyik legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldségféle, különösen a szegényebb néprétegek között. Emiatt jelentős hatást gyakorolhat az élelmiszer-inflációra, és akár politikabefolyásoló tényezővé is válhat a nagyszámú szavazói rétegekben.