Az ENSZ november 29. és december 10. között megrendezésre kerülő nemzetközi klímakonferenciáján az Európai Bizottság klímaügyi biztosa, Connie Hedegaard Brüsszelben azt mondta, nem számít áttörésre Cancúnban, éppen ezért az EU sem az azonnali globális megállapodást fogja szorgalmazni, hanem egy kiegyensúlyozott csomag megszületését, amellyel a fejlődő és fejlett országok egyaránt jól járnak.

Az uniós delegáció elvárásai közé tartozik a koppenhágai megállapodásban vállalt kibocsátási határértékek nemzetközi megerősítése; világos átláthatósági szabályok bevezetése a kibocsátás mérhetőségére, a jelentéstételi kötelezettségre és az ellenőrizhetőségre; valamint a szén-dioxid kibocsátási kvótapiac kiterjesztése és reformja.

Az EU emellett szorgalmazni fogja egy olyan mechanizmus felállítását, amely korlátozza az esőerdők irtását; elszámoltatási szabályok bevezetését fogja kezdeményezni a fejlett országok körében az erdőgazdálkodás területén; és azt is szeretné, hogy a légi- és víziközlekedést is bevonják a kibocsátáscsökkentési vállalásokba.

Szigorítanák az erdőgazdálkodására vonatkozó elszámolási szabályokat

A Kiotói Jegyzőkönyv értelmében a fejlett országok az erdőtelepítésből, újraerdősítésből és erdőirtásból származó többletkibocsátásokat és kibocsátáscsökkenéseket kötelesek beleszámítani a kibocsátási célértékükbe. Arról azonban önállóan dönthetnek, hogy az "erdőgazdálkodásból", vagyis az 1990‑es évet megelőzően és azóta is erdővel borított területeken végzett fairtásból, újratelepítésből és hasonló gazdálkodási tevékenységekből származó többletkibocsátást, illetve kibocsátáscsökkenést elszámolják-e. Ez korlátozhatja a kibocsátáscsökkentési célok hasznát a gyakorlatban, és az országokat sem igazán ösztönzi az erdők CO2-felvételének fokozására.

Az EU támogatja az erdőgazdálkodás elszámolására vonatkozó módszerek szigorítását, emellett az esetleges 2012 utáni rendszerben kötelezővé kívánja tenni a fejlett országok számára az erdőgazdálkodásból származó többletkibocsátások és kibocsátáscsökkenések elszámolását, feltéve, hogy némi rugalmasságot kapnak az elszámolás módjában.

A Kiotói Jegyzőkönyv keretében előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy a földhasználatból, földhasználat-megváltoztatásból és erdőgazdálkodásból származó kibocsátások tágabb körű elszámolási szabályainak részeként sor kerüljön az erdőgazdálkodásra vonatkozó elszámolási szabályok felülvizsgálatára.

A cél továbbra is az, hogy az ENSZ Klímavédelmi Keretegyezményét, és a Kyotói Jegyzőkönyvet aláíró több mint 190 tagállam megállapodjon a 2012 utáni vállalásokról, amikor is a Kiotói Jegyzőkönyv egyes alaprendelkezései hatályukat vesztik. Az EU arra törekszik, hogy egy majdani globális megállapodás alapja a tavaly decemberi koppenhágai egyezmény, valamint a Kyotói Jegyzőkönyv legyen. Előbbi szerint a globális felmelegedés mértékét az iparosodást megelőző szinthez képest 2 C alatt kell tartani.

Az EU szerint a cancúni döntéseknek azt is lehetővé kell tenniük, hogy azonnali éghajlatvédelmi intézkedésekre kerülhessen sor a gyakorlatban, elsősorban a fejlődő országokban.

A Greenpeace is szinte már tényként kezeli, hogy Cancúnban még nem lesz globális megállapodás, ám kiadott közleménye szerint úgy véli: a kormányoknak néhány létfontosságú döntést meg kell hozniuk olyan kulcsterületeket illetően, mint a klímafinanszírozás vagy az erdők kérdése, és világosan ki kell jelölniük az utat számos más kérdés megoldásához.