Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az őszi káposztarepce vetésterülete 258 ezer hektár volt 2010 őszén, ami több 30 ezer hektárral kevesebb, mint 2009-ben. 2010/2011-es gazdasági évben repceállományok állapota meglehetősen eltérő képet mutat.
Az elmúlt évben igen nehéz feltételekkel, sokszor kritikus körülményekkel kellett a gazdáknak megbirkózni, hogy az őszi vetések a talajba kerületek. A mérhetetlenül csapadékos és hűvös időjárás (helyenként meghaladta az átlagos évi csapadékmennyiség kétszeresét) eredményeképpen az elővetemények betakarítása is tetemes csúszást szenvedett, ezért a magágykészítést és a vetést sem lehetett megfelelően elvégezni, sőt a rendkívüli csapadék mennyiség következtében a tervezett terület (285 ezer ha) sem kerülhetett elvetésre és az sem volt ritka, hogy helyenként víz alá kerültek repcevetések is. Csírázáskor növényke nagyon nehezen tudott kikelni a sok esőtől "bebetonozott" földből, ahol pedig sikeres volt a kelés arra jöttek a szomszéd árvakelésről a kártevők, amelyek meglehetősen megtizedelték a kelő tábla növény állományát. Szóval elmondhatjuk, hogy összességében nem volt ígéretes már ősszel sem a repce helyzete.
A sok csapadék nem kizárólag a vetésterületre, hanem a talaj tápanyag tőkéjére is nagymértékben csökkentőleg hatott. Így tápanyagok egy része kimosódott, másik része pedig nehezen felvehetővé vált. A talajok jó részénél a tápanyag-szolgáltató képesség is csökkent, a tömörödés és a tápanyag-feltárást segítő mikroorganizmusok számának csökkenése következtében.
A rendkívüli csapadékmennyiség következtében a talajhatású gyomirtó szerek lemosódtak, ezért másodlagos gyomosodás alakult ki, ezekben az esetekben indokolt a tavaszi gyomirtás elvégzése. Fómás levélfoltok sajnos már az ősz folyamán felfedezhetőek voltak egyes fejletlen állományokban, mivel az őszi regulátoros-gombaölőszeres védekezéseket nem sok helyen végezték el az állományok fejletlensége miatt, így a tavasz folyamán eddig is és továbbra is ajánlott a gombabetegségek ellen, akár több részletben is védekezni.
Ilyen ősz és télvége után, még jobban oda kellett figyelni a megmaradt repcékre! Jellemzően az első fejtrágyázással, majd a másodikkal is N-ről kellett gondoskodni, az első komoly növényvédelmi beavatkozás pedig a tavaszi rovarok (szárormányosok) elleni rovarölő szeres védekezés volt március közepén. Ezen kezeléssel egy menetben különböző lombtrágyák kijuttatásának is itt volt az ideje, hogy levélen keresztül is gyorsan felvehető -mezo és mikroelem tartalmú tápanyagokat adjunk a téltől meggyötört növényeknek.
Az idei tavasz folyamán az időjárás a repcekártevőknek jobban kedvez, így sok helyen, még harmadik rovarvédelemre is szükség volt, sok helyen szükség volt még regulátor tartalmú és gombalőszer hatású anyagokra is, hogy a nagy melegben minél kevésbé nyurguljanak fel a repceállományok. Aztán a főhajtáson a zöld bimbók megjelenésével, természetesen a kártevők is, mint a fénybogarak, s majd a becőormányosok, amelyek ellen ismét védekezni kellett, de már un. méhkímélő technológiával, azaz méhekre nem veszélyes anyagokkal.
Természetesen a jó gazda ismét ad Bór és egyéb mikró és mezo elemet tartalmazó lombtrágyát, még a virágzás elején és a teljes virágzásban is!
Tehát a természetesnek tűnő virágzó repcetáblák látványa mögött nagy -nagy szakmai munka és nagy anyagi áldozatok vannak.
És ezzel nincs vége, kellene a csapadék, hogy oldalhajtásokat is ki tudják nevelni a növények. Amelyik tábla ebben részesül, annak még van esélye egy jobb hozamra. Természetesen még sok idő van a betakarításig, gondosan meg kell tervezni a lehető legbiztonságosabb és leggazdaságosabb betakarítási előkészületeket. Ennyi gondoskodás, odafigyelés után nem szabad a repcénket magára hagyni. Az eddig már beinvesztált nagyon sok pénz, energia, gondoskodás csak akkor térülhet meg, amennyiben minden technológiai elemet optimális időben, módon végzünk el.
Az idei repcetermés jövedelmezőségének tekintetében magas reményeket leginkább az egy bekezdéssel feljebb említett esetekben fűzhetünk.
A kőolaj árának folyamatos emelkedésével párhuzamosan emelkedik a repce ára is! Érdemes kialakítani minden területen a legjobb repce technológiát, mert a magas felvásárlási árak mellett a legkisebb termésnövekedést kiváltó technológiai beavatkozás is könnyedén hoz profitot.
A repcemag határidős ára (2011.04.26-i tőzsdei kereskedésben, de áruforgalom nélkül) augusztusi és szeptemberi lejáratra is 119 700 HUF, míg tavaly ugyanezen időszakban az árak augusztusi lejáratra 74 700 HUF-on, szeptemberi lejáratra pedig 74 000 HUF-on álltak.