Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Tavaly mintegy 5,3 millió tonna búzát takaríthattak be, ez idén viszont 3,7 millió tonnára redukálódott, ami 25%-os visszaesést jelent. Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója az Agrárszektornak elmondta, hogy kettészakadt az ország az időjárást tekintve, hiszen a dunántúli régiókban volt csapadék, a keleti területeken azonban katasztrofális a helyzet, ott a termés is hektikus lett.
Sok búza megsült a saját kalászában. Olyan légköri aszály volt, hogy nagyon sok esetben apró szemű, kemény héjú lett a termés, ami miatt sokkal nehezebb megőrölni. Ám mindezek ellenére nem annyira rossz a helyzet, hiszen közepesnek mondható az idei termés, a Dunántúlon például 6 tonnás termésátlag volt hektáronként, keleten viszont már csak 3,3 tonna, de ez a mennyiség még fedezi az ország szükségletét és exportra is jut belőle
- vélekedett a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Mi lesz a kenyér sorsa?
Mint megtudtuk, egy kilogramm kenyér előállításához 70 deka liszt szükséges, de a jó minőségért jó minőségű búzából kell őrölni. Igen ám, de a jó búza drágább is, a sütőipart pedig ki kell szolgálni.
Vége azoknak az időknek, amikor még szociális termékként kezeltük a lisztet, innentől „rendes” élelmiszernek fog számítani, aminek megkérik az árát.
Az árakat pedig tovább fogják vinni a sütőipar és a kereskedelem felé, ráadásul kedvezőtlen tényező pluszban az is, hogy az alapanyagárak és az egyéb költségek árai egyszerre emelkedtek, méghozzá nagymértékben. Az áram és a gáz is a többszörösébe kerül, és fontos megjegyezni azt is, hogy az úgynevezett mezőgazdasági termékek évente csak egyszer teremnek, és ezeket egész éven keresztül készletezni kell. Az alapkamatot is jelentősen emelték (2,9-ről 10,75 %-ra), ha pedig tovább folytatódik ez, akkor óriási piaci teher lesz.
Nem lennék meglepve, ha a búza még drágább lenne. Az elmúlt évben még 61 ezer forint volt egy tonna, most már 130-140 ezernél tartunk. Ekkora nagymértékű drágulás nem következhet be újból, de tovább emelkedhet az ár, még ha nem is ennyire jelentősen, miután a kukoricánál drasztikus kiesés tapasztalható
- fogalmazott Dr. Lakatos Zoltán, aki hozzátette, hogy a műtrágyától kezdve, a növényvédő szereken át, egészen a gépalkatrészig, szinte minden emelkedett, amiket szintén be fognak építeni az árakba. A szakember, mint mondta, egy felfelé menő árspirál lesz, aminek a vége a csillagos ég lehet, amit félő, hogy a magyar fizetések nem minden esetben fognak elbírni.
Bírhatatlan költségek
Az elszálló rezsiárak is komoly kihívások elé állítják a termelőket, így a malomipart is. Dr. Lakatos Zoltán elmondása szerint ők nagyjából 1 millió ember kenyeréről gondoskodnak, de a költségek szinte kezelhetetlenek lesznek. Eddig egy kilowattóra 23 forintba került, ez azonban most 200-230 forint, ami horribilis nagyságrendű növekedést jelent.
A malmok élni akarnak, de a plusz költségeket rá fogják, rá kell tenniük a termékeikre. Milliárdos lesz a költségnövekedés, ez kezelhetetlen, napenergiára vagy valamilyen más alternatívára van szükség.
Jöhet a búza/liszthiány Magyarországra?
Mint fentebb említettük, a sok nehézség ellenére a minőség közepes lett idén a búzát tekintve, a hazai piac igényeinek kielégítéséhez 2,5 millió tonna elegendő, amiből 1,2 millió tonna szükséges élelmezési célra - ez pedig bőven a rendelkezésre áll.
Nem kell megijedni, mindig lesz elegendő búza, még ebben a szerencsétlen aszályos időben is. Több búzát fognak vetni, mint tavaly. Repcébe már nem annyira mernek belevágni az emberek, de a búza jobban tűri az időjárás viszontagságait. Mindezek mellett meg kell említeni, hogy lényeges lesz az is, hogy a malmok mennyi szakemberrel rendelkeznek, mivel fontos, hogy minőséget tudjanak produkálni a sütőipar részére. Egyre nagyobb szükség lesz a szakképzett molnárokra, akik a jó búzaalapanyagból jó minőségű lisztet tudnak előállítani.