Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A növényvédelem szempontjából kevésé izgalmas őszibúza-szezont zárhatnak idén a gazdák. Az idei búzatermés jónak mondható: köszönhetően az időjárásnak, a termelők szakértelmének, és a magas terményáraknak.
Nehezen indult a 2010. évi őszi kalászos vetőmag szezon. A lecsökkentett szaporító területek következtében csökkentek a termésmennyiségek és az idegenmag, valamint kártevők miatti minőségi problémák is gyakoriak voltak. Ennek következtében egyes térségekben vetőmaghiány alakult ki őszi kalászosokból, ez azonban országos szinten nem vetette vissza a vetőmagellátást.
"A rossz időjárás és a gombabetegségek fokozott elterjedése nem kedvezett a tavalyi vetőmag termésnek. Ilyen feltételek mellett különösen nagy kockázattal jár a rossz minőségű mag visszavetése: csak a megfelelő fajtahasználat mellett, megfelelő csírázási eréllyel rendelkező vetőmag ad esélyt a jövedelmező termelésre" - értékelte az őszi kalászos vetőmag szezont Dr. Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) ügyvezető igazgatója.
Szerencsére ennél kedvezőbben alakult az időjárás a mezőgazdaság számára az idei év során A búza vetése, bár elhúzódott a belvizek, a csapadékos ősz miatt, de a száraz hűvös tavasznak és a szakszerű növényvédelemnek köszönhetően a termés jó lett.
A búza vetésterülete a VSZT adatai alapján 953.000 ha körül alakult, ami elmaradt a tavalyihoz képest, ennek ellenére a termelők a tavalyinál több és jobb minőségű termést takaríthatnak be. Általánosságban a búza termésátlaga közepes, de az időjárástól függően nagy szórást mutat: Tolna megyében kifejezetten jó eredmények születtek, míg a belvíz és a későbbi aszály által sújtott Jász-Nagykun-Szolnok megyei terméseredmények alacsonyabbak voltak az átlagnál. Az orosz exporttilalomnak és a nagy európai gabonatermesztő országokban jellemző aszályos időjárásnak köszönhetően a terményárak egészen a betakarítás közeledtéig magasan voltak.
Az idei év nagy szakértelmet kívánt a gazdáktól, mert a kedvező időjárás miatt a termés nem volt ugyan kitéve nagyobb veszélyeknek, de azért résen kellett lenniük a növényvédelem területén.
A megkésett vetés miatt az elmúlt évekhez képest a gyomok őszi kelése kevésbé jelentett problémát. Általában a száraz, hűvös tavaszi időjárás miatt a gyomnövények megkésve, vontatottan bújtak elő, de helyenként jelentős mezei acat és napraforgó árvakelés fertőzés alakult ki. Bár az idei év nem kedvezett a nagy széltippan fejlődésének, ennek ellenére tovább nőtt a fertőzött területek nagysága.
A száraz tavaszi időjárás miatt az őszi búza nem volt kitéve a megdőlés veszélyének, ennek ellenére több helyen előfordult, hogy az erős szél megdöntötte a fejlettebb, éréshez közeledő állományokat.
Noha a száraz tavasz önmagában kedvezett a rovarkártevőknek, a tavaszi hűvös időjárás miatt vontatottan indult be a vetésfehérítő bogár kártétele. Egyes térségekben, pl. Győr-Moson-Sopron megyében pedig a poloska okozott kártételt.
A kezdeti kellő talajnedvesség elősegítette a korai, levélfoltosságot okozó gombabetegségek, a lisztharmat terjedését, de a későbbi csapadékhiány miatt ezek visszaszorultak. A szárazságnak köszönhetően a levélrozsda későn jelent meg és csak helyenként vált veszélyessé, így a kalászfuzáriumnak sem kedvezett az időjárás. Hazánk magas kukorica vetésterülete és a múlt évek tapasztalata a kalászfuzárium elleni megelőző védekezésre ösztönözték a gazdákat.
"Minden év más és más, a kiszámíthatatlan időjáráshoz alkalmazkodó növényvédelemre van szükség, ami a biztonságra törekvő, megelőző jellegű növényvédelem nélkül nem lesz sikeres. Ha magasan vannak a terményárak, a várható magasabb haszon miatt még indokoltabb a preventív védekezés." - nyilatkozta Kurtz György, a Syngenta kalászos szakértője az idei évről.
A VSZT szerint 3,9 millió tonna búza kerül betakarításra. Hazánknak évente átlagosan 1,2 millió tonna étkezési és 1 millió tonna takarmány búzára van szüksége. Mivel az idei termés is meghaladja a hazai szükségleteket, Magyarország export szerepe továbbra is jelentős marad.
- vége -
További információ:
Környei Ágnes
WELL PR Ügynökség
T: +36 (1) 350-7390 / 120
M: +36 (30) 9-714-535
E-mail: a.kornyei@well.hu
A Syngenta a világ egyik vezető vállalata, 90 országban van jelen és mintegy 26.000 munkatársa van. Elkötelezett célunk, hogy életre keltsük a növényekben rejlő lehetőségeket. Világszínvonalú tudományos eredményeink, globális hálózatunk, és partnereink iránti elkötelezettségünk képessé tesz minket arra, hogy növeljük a növények termőképességét, elősegítve ezzel az emberek egészségének és életszínvonalának javulását, miközben tudatosan óvjuk környezetünket. További információért keresse fel a www.syngenta.hu honlapot.