Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A termelők a 4 milliós hazai tyúkállomány 88 százalékát ketrecekben tartják, és a mai körülmények sokak számára lehetőséget nyújtanak arra, hogy olcsó fehérjeforráshoz jussanak. A gazdálkodók 20-25 milliárd forintot költenek arra, hogy - összhangban az Európai Unió előírásaival - 2012. január elsejétől a tojótyúkok számára a ketrecekben "luxusfeltételeket" biztosítsanak.
Különböző, magukat állatvédő szervezeteknek mondó társulások időnként újra és újra előállnak szívet sajdító állításokkal, miszerint a mezőgazdasági haszonállatok kegyetlen körülmények között termelnek - szögezi le Végh László. Igaz, hogy tudományos hátteret nem biztosítanak állításaikhoz; viszont azok számára, akik még nem jártak termelő telepeken, ezek az állítások nagyon hangzatosak. Különösen értelmetlen viszont a kérdés felvetése akkor, amikor tömegek élnek az utcán, vagy tengetik életüket nyomorúságos körülmények között víz, villany, fűtés nélkül - húzza alá a szövetség elnöke.
Végh László szerint egy állatvédő szervezetnek az a feladata, hogy a hatóságoknak jelezze, ha valahol az állatok bántalmazásával vagy rossz bánásmódjával találkozik. Szerencsére léteznek ilyen szervezetek is, amelyek tényleg jobbítani szeretnének az állatok körülményein. De azok a szervezetek és alapítványok, amelyek tényleges információ hiányában rossz hírét keltik bizonyos tevékenységeknek, csak gazdasági érdekből teszik ezt; és nincs más céljuk, mint a tönkre tenni egy ágazatot. Ezek az úgynevezett "állatvédők" azonban néhány dologról megfeledkeznek - állapítja meg a szövetség elnöke. A tójótyúkok ketreces tartásánál például mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a szárnyasok nem termelnének, ha a ketrecekben nem éreznék jól magukat. Minden termelőnek, így a tojótyúk tartóknak is az a gazdasági érdekük, hogy a tyúkok minél többet termeljenek, és ennek érdekében a gazdálkodók mindent meg is tesznek.
Az állatok igényeinek megfelelő hőmérséklet, páratartalom, légsebesség és fényintenzitás kialakítása mára általánossá vált. A légkondicionált, legmagasabb minőségi kategóriájú humánmunkahelyek sincsenek úgy felszerelve, mint egy-egy tyúkól. A fentieken túl az ólak tűzriasztóval is el vannak látva, sőt áramkiesés esetére pót-energiaforrást is biztosítani kell. A tyúkok ketreces tartása mintegy száz évre nyúlik vissza, folyamatosan fejlesztve a technológiát az állatok igényeinek megfelelően. Az állatok minél magasabb komfortját biztosítja az az európai rendelet, miszerint 2012. január elseje után a tyúkok csak olyan ketrecekben termelhetnek, amelyekben nagyobb életteret, homokfürdőt, tojófészket, kapirgáló lehetőséget, ülőrudat biztosítanak a madarak számára. E luxus megteremtése mintegy 20-25 milliárd forintjába (80-85 millió eurójába) kerül a magyar termelőknek.
A termelési költségek is magasabbak minden más tartási módban az úgynevezett hagyományos ketreces módszerhez képest, amelyben ma még sokan termelnek, és amit a jogszabályok is megengednek. Ha a hagyományos tartás költségeit száz százaléknak vesszük, az új típusú ketrecekben a költség 108 százalék, zárt istállós mélyalmos tartásban 121 százalék, szabadtartásban 150 százalék és biotartásban 200 százalék. A termelési költségkülönbségek nyilvánvalóan az eladási árban is jelentkeznek.
Végh László szerint hibás az a feltételezés, hogy kevésbé jó minőségű terméket lehet kapni ketreces tartásból. A tojás minőségét a takarmány összetétele határozza meg, nem pedig a tartástechnológia. Lehet arra buzdítani a fogyasztókat, hogy kizárólag alternatív, szabad- vagy biotartásból származó tojást vásároljanak, de ez esetben számítani kell a következményekkel is - hangsúlyozza a szövetség elnöke.
A ketreces tartás az, amelyben a legkevésbé szennyeződik a tojás, hiszen a megtojás után azonnal kigurul a tojófészekből.
A ketreces módszernél a környezeti terhelés is a legalacsonyabb, mivel itt a legkisebb az olyan káros gázok kibocsátásának mértéke, mint például az ammónium, a széndioxid, a nitrogéndioxid és a metán. Sőt, az állatvédelmi szempontból hátrányos tollcsipkedés, rosszabb esetben a kannibalizmus aránya is nagyobb az alternatív tartási rendszerekben. A ketreces tartásnál a munkakörülmények is a legkedvezőbbek, hiszen a legalacsonyabb a por- és a toxinkoncentráció, amelyek mellesleg nem csak humán-egészségügyi, hanem állatvédelmi kategóriák is.
Nem szabad a ketreces tartás ellen kampányolni, mivel az ágazat visszaszorítása termelők, munkavállalók ezreit tenné munkanélkülivé - hívja fel a figyelmet Végh László. Emellett számolni kell azzal is, hogy az alternatív rendszerek területigénye is sokkal nagyobb. Nem véletlen, hogy azon országok (például Svájc, Ausztria és Svédország), amelyek betiltották a ketreces tartást, ma "kézzel-lábbal" keresik és importálják a tojást, mert maguk nem tudnak elég mennyiséget termelni és nem tudják a lakosságot ellátni.
Magyarországon - de más országokban is - igaz az állítás, hogy az étkezési tojástermelés szociális kérdés is, hiszen ez a legolcsóbb teljes értékű fehérje, amelyhez ma még olcsón bárki hozzáférhet. A szövetség elnöke szerint nem szabad, sőt tilos tönkretenni az iparágat, és megfosztani több millió szegény embert, hogy olcsón, magas tápértékű élelmiszerhez jusson. Tojást lehetne akár importálni is, de a magyar vásárlók más élelmiszerek esetében már megtapasztalhatták, hogy ez mit jelent a pénztárcájuknak. Arról nem is beszélve, hogy az importtojás sosem lehet olyan friss, mint amelyet a "szomszédban" termelt valaki. Az unión kívülről érkező tojásokat pedig jellemzően alacsonyabb állatjóléti, illetve állat- és humánegészségügyi körülmények között termelik.
A Baromfi Termék Tanács vezetői úgy gondolják, hogy az a technológiai arány, amely a mai magyar termelést jellemzi, teljesen egészséges - szögezi le Végh László. Jelenleg a 4 milliós tyúkállomány 88 százalékát ketrecekben, mintegy 13 százalékát alternatív rendszerekben és kevesebb, mint 1 százalékát biofeltételek között tartják. A mai termelési körülmények biztosítják a lehetőséget a vásárlók számára a választásra, és sokak számára lehetőséget nyújtanak arra, hogy olcsón hozzáférhessenek ehhez a jó minőségű fehérjeforráshoz. Ezt az arányt a jövőben is fent kell tartani.
A tudatos vásárló nem egy szempont alapján dönt, hanem a különböző tényezők összhangját keresi.
Nem elég tehát - főleg nem hamis állításokkal - az állatvédelemre koncentrálni, hanem az állatvédelmi, a környezetvédelmi, az állategészségügyi, az ergonómiai, az etológiai és a "humánvédelemi" kérdéseket együttesen kezelve kell tudatosan tennünk és vásárolnunk - hangsúlyozza a szövetség elnöke.
(A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének közleménye)