Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adatai alapján a szemes kukorica vetésterülete 2011-ben mintegy 100.000 hektárral nőtt a tavalyihoz képest, így idén hozzávetőlegesen 1.220.000 hektár területet vetettek be kukoricával a hazai termelők. A termés mennyisége 6,6 tonna körül alakult hektáronként, ami szinte teljesen megegyezik a tavalyi termésátlaggal. A változékony időjárásnak köszönhetően térségenként igen jelentős eltérések voltak tapasztalhatóak a betakarított termés mennyiségében, azonban a gazdáknak idén sem volt okuk panaszra, hiszen a kedvező felvásárlási áraknak köszönhetően így is szép hasznot realizálhattak: a budapesti értéktőzsde áruszekciójában jelenleg kb. 45.000 forinton áll a kukorica tonnánkénti jegyzése - ez szeptember óta enyhe csökkenést jelent, de még mindig igen magasnak számít.
A tavalyi kirívóan csapadékos időjárás következtében több megyében belvíz hátráltatta a talajelőkészítési munkálatokat, emiatt sok helyen elhúzódott a vetés. Tavasszal viszont a sokévi átlagnál kevesebb eső okozott problémát a termelőknek - különösen a közép-dunántúli régióban, ahol a csapadék a sokéves átlag 40%-át sem érte el. A nyár folyamán a gyakran változó időjárás többször visszavetette a növények fejlődését, valamint a termékenyülés időszakában sok helyen tapasztalható légköri aszály hatása szintén meglátszik az országos termésátlagon. Az ezután következő meleg, száraz időjárás gyors érést és igen gyors vízleadást okozott szinte valamennyi kukoricafajtánál.
A növényvédelmet tekintve szintén kihívásokkal teli szezont tudhatnak maguk mögött a termelők. A vetéskor elmaradt bemosó csapadék miatt sem a preemergens, sem a korai posztemergens gyomirtások hatékonysága nem volt tökéletes, így sok helyen szükségszerű volt az állományok felülkezelése. Emellett a tavalyi csapadékos évjáratnak köszönhetően idén nagy problémát jelentettek az egyszikű gyomok, mint a kakaslábfű, a muharfélék és a köles.
Összességében véve 2011 egy igazi "posztos" év volt, azaz jellemzően posztemergens gyomirtásra volt szükség, igen nagy mennyiségű későn kelő kétszikű gyommal, amelyek között főleg az évelő aszat okozott fejtörést a gazdáknak. A normál posztemergens kezelések idején a forró nappalok következtében helyenként erős fitotoxikus tünetek mutatkoztak, elsősorban ott, ahol a kezelés "melegbe ment" (reggeli kezelések) - ez főleg a szulfonilurea készítményekre igaz.
A rovarkártevők az idei évben a meleg, száraz időjárás következtében komoly gondot okoztak - egy ritkább kártevő, a takácsatka is feltűnt, amely ellen erős invázió esetén elengedhetetlen volt a védekezés - emiatt sokszor eseti engedélyt kellett kérni atkaölő szerekre.
A diabrotica- (kukoricabogár-) lárva-fertőzés az egész országban gyenge volt, szinte sehol sem haladta meg a 3,5-ös IOWA skála értéket, ezért komoly megdőlésekkel sem lehetett találkozni. Viszont rengeteg kukoricabogár-imágó fordult elő: jelenlétükkel igen komoly károkat okoztak a termékenyülésben és ez előrevetíti azt, hogy 2012-ben komoly lárvafertőzésre számíthatunk.
A vetőmagtrendeket illetően az idei évben ismételten előtérbe került az egyes hibridek abiotikus stresszekkel szembeni toleranciája, azaz a termésstabilitást meghatározó tulajdonságok, amelyekkel a hibridek a termést meghatározó kritikus időszakot átvészelhetik. Ilyen a virágzáskori hőstressz-tűrés, valamint a szemkitelítődés állapotában jelentkező csapadékhiány. Emellett gyakorta ezt tetézi az optimális agrotechnikától (a talajműveléstől a tápanyag-visszapótlásig) történő eltérés is. A kukoricahibridek valódi értéke az ideihez hasonló években mutatkozik meg igazán, a hibridek stabilitásának jelentősége ilyenkor rajzolódik ki a legjobban.