A termelők érdekeit és az Unió agráriumának versenyképességét szem előtt tartva a szervezet jelenleg is zajló, október 1. és október 3. közötti budapesti konferenciáján olyan új megközelítésekre igyekszik rámutatni, melyekkel a jövőben biztosítható az erős, innovatív és jövedelmező mezőgazdaság az Európai Unióban. A konferencia ideje alatt tartott sajtótájékoztatón a Copa elnöke úgy fogalmazott: "Erős, kellő költségvetéssel rendelkező KAP-ra van szükségünk, hiszen az EU mezőgazdasága-élelmiszeripara mintegy 40 millió főt foglalkoztat, míg a KAP mindössze 1 százalékát teszi ki az uniós összkiadásoknak". Óva intett az ökológiai célterületek (EFA) kijelöléséről szóló javaslatról, mely jelentősen lecsökkentené a művelhető földek hányadát, azaz kevesebb élelmiszeripari alapanyag és takarmány állna rendelkezésre, ami különösen a tej- és marhahúságazatot sújtaná keményen. Felhívta továbbá arra is a figyelmet, hogy nem feltétlenül a leghatékonyabb módja a környezeti hasznok kieszközölésének az, ha ugyanaz a három intézkedés vonatkozik mind a 13 millió EU gazdálkodásra, növeli a költségeket, csökkenti a termelést és kedvezőtlen hatással lesz az amúgy is alacsony bevételekre.

Christian Pees, a Cogeca elnöke ugyancsak fontos prioritás a termelők és az agrárszövetkezetek pozíciójának erősítése az élelmiszerláncban. Az EU Bizottság javaslatai a KAP jövőjéről nem elég hatékonyak és erősek ahhoz, hogy megfékezzék a piac ingadozását, vagy növeljék az EU mezőgazdaságának versenyképességét. Olyan intézkedések szükségesek, melyek újra egyensúlyba hozzák az élelmiszerláncot, néhány kiskereskedő óriási felvásárló erejének tudatában a beszállítókra fókuszálnak, segítve a gazdálkodókat a termelés értéknövelésében és kedvezőbb piaci megtérülésben. Az elnök hozzátette, a jelenlegieknél jóval hatékonyabb piacszabályozó eszközökre van szükség, a Copa-Cogeca kéri, hogy a tej esetében az intervenció időszaka az egész évre terjedjen ki és támogassa a magánraktározás kiterjesztését olyan termékekre is, mint a sajt, a kender, a komló, a száraztakarmány. Ez lehetővé tenné a termelők számára a helytállást gyors áremelkedések és tartósan alacsony árak esetében is.

Paolo de Castro EP képviselő, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság elnöke úgy nyilatkozott, nehéz addig konkretizálni a KAP stratégiát, amíg a pontos költségvetést nem sikerül eldönteni. Jelenleg is komoly vita zajlik ezt illetően, ugyanakkor de Castro optimista: "Bízom benne hogy még novemberben, de legkésőbb decemberben sikerül pontot tenni az ügy végére." Hasonló véleményen van Sophoclis Aletraris, Ciprus mezőgazdasági minisztere is, aki annak ellenére bizakodó, hogy közel 8000 módosító javaslatot kell elbírálni.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár elmondása szerint már az eddigi tapasztalatokból is világosan látszik, mennyire hasznos és eredményes rendezvény zajlik most Budapesten. "A jelenleg zajló vitában minden tagállam azért küzd, hogy minél nagyobb szeletet hasítson ki a KAP-ból. Még sok munka van hátra, de Magyarország számára mindenképp megnyugtató, hogy tartható a bevezetés menetrendje, illetve a magyar elnökség ideje alatt megfogalmazott célkitűzések is kivitelezhetőek."

Az Ökológiai célterület (EFA)

A Bizottság javaslata szerint az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat elterjesztése céljából a közvetlen támogatások 30%-át környezetvédelmi intézkedésekhez kötötten kell felhasználni. Az így elnyerhető "zöld" támogatás feltételei: terménydiverzifikáció, állandó legelő meglévő, üzemi szinten való fenntartása, ökológiai célterület (EFA) kijelölése a gazdaság min. 7%-án. A 7% a gazdálkodó teljes jogosult hektárszámára vonatkozik, üzem szinten kell teljesíteni. Az állandó legelő fenntartásának követelménye eddig is létezett, csak tagállami szinten kellett betartani. Most gazdálkodói szintre kerül, és az minősül állandó legelőnek, amelyet a 2014. évi kérelembenyújtáskor állandó legelőként jelölnek meg. Ez lesz majd a későbbiekben a referencia terület, melynek csak 5%-át alakíthatja át a gazdálkodó másféle hasznosítású területté. A terménydiverzifikáció során, ha a gazda területe meghaladja a 3 hektárt és nem teljesen legelőnek használja, akkor a szántóföldi területen legalább 3 különböző kultúrát kell termesztenie oly módon, hogy a 3 növényfajta egyike sem foglalhat el 5%-nál kisebbet a területen és a fő növény vetésterülete nem haladhatja meg a terület 70%-át.

A magyar álláspont alapvetően egyetért a zöldítés célkitűzéseivel, azonban a 7%-os ökológiai célterület üzemszintű teljesítését, főleg akkor, ha azt a jelenleg támogathatónak minősülő terület rovására kell kijelölni, túlzónak tartja. Czerván György egy korábbi nyilatkozata szerint: “A 7%-os termőterület-kivonás a KAP reform céljait, az élelmezésbiztonságot, a versenyképességet és a vidéki munkahelyek megőrzését veszélyezteti. Ennek csökkentése érdekében javasoljuk, hogy a jelenleg is környezetvédelmi célokat szolgáló területek is beszámíthatóak legyenek ökológiai célterületként. Továbbá javasoljuk, hogy ahol az állandó kultúrák, beleértve az állandó legelőt is, vagy a többéves takarmánynövények területi aránya meghaladja az 50%-ot, az üzemek mentesüljenek az ökológiai célterület kötelezettsége alól. Az ökológiai célterület létesítésének követelményét csak 50 hektárnál nagyobb üzemek esetében javasoljuk alkalmazni. Határozottan ellenezzük a Bizottság alaptámogatást is érintő szankcionálásra vonatkozó javaslatát. A zöld komponens a gazdálkodók támogatásának jelentős részét tenné ki, ami már önmagában olyan mértékű elvonást jelentene, ami a gazdálkodókra kényszerítő erővel hatna.