A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai az átfogó elemzésben kimutatták, hogy Romániában - és kisebb mértékben Magyarországon - a szokásos szezonális ütemet jóval meghaladó, jelentős élelmiszerdrágulás érzékelhető. A ház szerint ebben a két országban várható a legnagyobb ütemű élelmiszer-áremelkedés a következő negyedévekben. Csehországban ugyanakkor július óta a szezonálisan megszokott ütemhez közeli, Lengyelországban pedig attól jóval elmaradó élelmiszerdrágulás ment végbe.

A JP Morgan elemzőinek számításai szerint az élelmiszer-ársokk október és 2013 közepe között Romániában 0,8 százalékponttal, Magyarországon 0,3 százalékponttal, Lengyelországban és Csehországban egyaránt 0,2 százalékponttal emeli a fogyasztói árindexet. A ház szakértői szerint az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) gabonaárindexe ebben a négy országban mutatja a legerőteljesebb korrelációt az élelmiszer-árinflációval, márpedig a FAO-gabonaárindex csak a szeptemberrel zárult három hónapban - dollárértéken számolva - 18 százalékkal emelkedett. Ráadásul a Commodity Research Bureau (CRB) globális terménypiaci adatszolgáltató által számolt határidős piaci gabonaárak a júniusban mért legutóbbi mélypontról 35 százalékot emelkedtek.

Mivel a magasabb terményárak a valószínűleg átszűrődnek a feldolgozott élelmiszerek áraiba, az élelmiszerárak várhatóan magasak maradnak egészen a következő betakarítási szezonig a négy országban - jósolták pénteki helyzetértékelésükben a JP Morgan londoni elemzői. A ház szakértőinek számításai szerint a globális gabonaárak emelkedésének hatása 4-8 havi késleltetéssel jelenik meg a hústermékek helyi fogyasztói áraiban, és ez az átszűrődő hatás Csehországban és Magyarországon a legjelentősebb. A JP Morgan elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor azt is, hogy a mezőgazdasági terményárak jelenlegi emelkedése eddig kisebb mértékű volt, mint a két előző - 2007-ben és 2010-ben tapasztalt - globális terményársokk idején. Emellett a drágulás mértéke a helyi valutákra átszámolva még kisebb, tekintettel arra, hogy a szeptemberrel végződött három hónapban a lengyel zloty 6,5 százalékkal, a cseh korona 6,0 százalékkal, a forint 5,8 százalékkal erősödött a dollárral szemben.

A JP Morgan londoni közgazdászainak számításai szerint ez az árfolyam-erősödés a globális gabona-áremelkedés helyi élelmiszer-árinflációs hatásainak hozzávetőleg az egyharmadát ellentételezte ebben a három országban. Romániában ugyanakkor kisebb ez a tompító hatás, mivel a román lej ugyanebben az időszakban csak 1,8 százalékkal erősödött a dollárhoz képest. Mindemellett Romániában 33 százalékos - az EU-tagállamok közül a legmagasabb - az élelmiszer-összetevő részaránya a teljes fogyasztói inflációs kosárban, ami szintén arra vall, hogy az inflációt Romániában befolyásolják a legnagyobb mértékben az élelmiszer-ársokkok a régióban - áll a JP Morgan londoni szakértőinek pénteki térségi szektorelemzésében.

A ház ugyanakkor kimutatta azt is, hogy a 2005 óta eltelt időszakban a feldolgozatlan élelmiszerek Magyarországon drágultak "messze a legnagyobb mértékben" a vizsgált négy gazdaság közül. A JP Morgan elemzői szerint ez "valamelyest meglepő", mivel már eleve Magyarországon voltak a legmagasabbak az élelmiszerárak a régión belül. A cég adatai szerint tavaly az élelmiszer-árszint Magyarországon az EU-átlag 82 százaléka volt, Csehország esetében ugyanakkor ez az arány 79 százalék, Lengyelországban és Romániában 68 százalék volt 2011-ben. Egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcsoport, a Capital Economics közgazdászai a globális felzárkózó térség egészére kidolgozott, ugyancsak pénteken ismertetett hatáselemzésükben azt jósolták, hogy a világgazdaság felzárkózó régióiban emelkedni fog ugyan a teljes kosárra számolt infláció üteme a következő hat hónapban az élelmiszerek globális emelkedése miatt, ám ez a hatás várhatóan rövid ideig tart, és sokkal kisebb mértékű lesz, a közelmúltbeli globális élelmiszer-ársokkoké volt.

A ház elemzői szerint ha a globális élelmiszerárak a jelenlegi szinten stagnálnak, akkor Latin-Amerikában és Kelet-Európában - ahol az élelmiszerek a teljes inflációs kosárnak egyaránt mintegy a 25 százalékát teszik ki - a fogyasztói infláció 0,5-1,0 százalékponttal gyorsulhat a következő félévben. Ázsia felzárkózó gazdaságaiban 35 százalék körüli az élelmiszerek aránya az inflációs kosárban, ám a globális élelmiszerárak hatása ebben a térségben valószínűleg kisebb lesz, mivel a régió alapvető élelmiszerének számító rizs ára az utóbbi időben stabil. A Capital Economics londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy ezek a becslések stagnáló globális élelmiszerárak esetére érvényesek. A cég prognózisa azonban az, hogy a legtöbb gabonaféle ára 2013 közepéig 10-20 százalékkal csökken, és ez enyhíti az élelmiszerárakból eredő inflációs kiugrás kockázatát a felzárkózó piacokon.