Győrffy Balázs szerint ugyanis a földbérleti rendszeren keresztül az ott megtermelt tőke jelentős része távozik az ágazatból. Hozzátette: elsősorban persze azoknak a fiataloknak kell majd lényeges intézkedésekkel vonzóvá tenni a gazdálkodást, akiknek a szüleik megteremtették a lehetőséget arra, de valamilyen oknál fogva hezitálnak, hogy folytassák-e szüleik mezőgazdasági tevékenységét. A generációváltás problémájáról szóló konferencián az Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta azt is, hogy a gazdaságfejlesztési alternatívák kidolgozásához nyújthat majd megoldást a szövetkezések formájának a bővítése, azok hatékonyságának a növelése. Fontos, hogy ebben a kiemelt programban egy jól működő köztestületként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is részt vegyen. Tanácsadással, gazdaságszervezéssel segítsük a generációváltást, mert a jelenlegi negatív tendenciát megfordítani közös felelősségünk - tette hozzá Győrffy Balázs.

Jelenleg négy 64 éven felüli gazdálkodó jut egy 35 éven alulira. Tíz évvel ezelőtt még három idősebb mellett állt egy fiatal a statisztikában. A generációváltás a legigazságosabb dolog, ha akarjuk, ha nem, bekövetkezik - hangsúlyozta az Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke. Zászlós Tibor a kérdéskör fontosságát kiemelve felhívta a figyelmet, hogy a generációváltásról szóló döntések az agráriumban olyan hosszú távú feladatokat indukálnak, amelynek hasznát vagy kárát évek vagy akár egy évtized múltán élvezi vagy szenvedi el az ágazat. Éppen ezért fontos, hogy a kamara hangoztassa egy szakmailag átgondolt generációváltás szükségességet, hiszen 300 ezer ember szavát nem lehet figyelmen kívül hagyni - fűzte hozzá az alelnök.