Jó-e az új földforgalmi törvény a fiatal gazdáknak? Hol tart a magyar agrár-generációváltás? Van-e elég fiatal gazda Magyarországon? Ki tudjuk-e használni a fiatal gazdáknak járó brüsszeli pluszforrásokat? Milyen irányba indulnak el a földárak május 1. után? Többet között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Weisz Miklóssal, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) társelnökével.

Agrárszektor.hu: A közelmúltban zárták le a Földet a Gazdáknak Programot, amelynek keretében összesen 250 ezer hektár állami földet adtak át haszonbérletbe. A fiatal gazdák hogyan tudták kihasználni ezeket a lehetőségeket, és elégedettek-e ezekkel az eredményekkel?

Weisz Miklós: Nagyon sok szám kering arról, hogy pontosan mekkora a haszonbérletbe adott állami területek nagysága, és ebből mennyit pályáztak, illetve kaptak meg a fiatal gazdák. Az azonban biztos, hogy kommunikáció szintjén ők, mint nyertesek nagyon erősen jelennek meg. Jó lenne látni, hogy ezek a számok pontosan mit jelentenek.

Az állatállomány fejlesztése az egyik legfőbb agrárpolitikai célkitűzés, ez az állami földbérleti pályázatoknál is megjelenik - a nyertes pályázóknak kötelezően vállalniuk kell az állattartást, mint tevékenységet. A pályázó fiatal gazdák között volt, aki már korábban is foglalkozott ezzel a tevékenységgel - ők nyilván egyszerűbb helyzetből indultak -, de volt, aki nagyon szeretett volna földet kapni, és ehhez hajlandó volt kötelezően vállalni az állattartást is.

Sok helyen azt látjuk, hogy nem a fiatal nyerte el az adott területet. A pályázati rendszernek volt objektív és szubjektív pontozási része, és alig néhány százalékkal honorálta a pontozási rendszer, ha valaki fiatal induló volt.

A.: Maguknak ez érintetteknek mi a személyes benyomása erről?

W.M.: Nem mindegy, hogy nyertessel vagy vesztessel beszélünk. Az összkép alapvetően inkább pozitív, de nagyon sok egyedi ügy is van, amikor nem feltétlenül a fiatal gazdálkodó nyert, pedig az egyik legjobbnak tűnő pályázatot ő nyújtotta be.

A.: Május 1-től életbe lép az új földforgalmi törvény, amelynek értelmében ezután csak földművesek szerezhetnek földet. Hogyan befolyásolja ez a fiatal gazdák földhöz jutását? Hogyan férnek bele ebbe a keretrendszerbe?

W.M.: Az nagyon pozitív, hogy a jövőben alanyi jogon csak földműves szerezhet földtulajdont. Ez egy teljesen új elem, és le fogja szűkíteni a földet szerzők körét. Ezen felül számos olyan új elemet építettek be a rendszerbe, ami kimondottan üdvözlendő: van pl. végzettség-előírás, illetve a földszerzéshez minimum három év gazdálkodói tevékenységre is szükség van.

Ugyancsak új elem a hatósági engedélyezés bevezetése (erre a földhivatal lett a kijelölt szerv), illetve egy új fogalom, a helyi földbizottságok. Alapvetően jó irány, hogy a helyben lakó és az adott településen élő gazdák beleszólhassanak a település földforgalmába, viszont egyelőre még nem látszanak a részletek. Ezek a földbizottságok arra nagyon jók, hogy az adott településen a kívülről érkezőket - adott esetben egy külföldit vagy egy spekulánst - kizárják a földszerzésből, viszont sok esetben a településen belül keletkezhetnek feszültségek a gazdák között. Ezt akár még tovább is élezheti egy ilyen testület.

Ami viszont kedvezőtlen hír, hogy az elővételi és előbérleti preferencia-sorrendben nem szerepelnek túl jó helyen a fiatal és az induló gazdálkodók. Mi szerettünk volna egy külön kategóriát létrehozni számukra, és az egyeztetések során javasoltuk, hogy a fiatal gazdákat nevesítsék egy külön kategóriában. Ám jelenleg csak alkategóriaként vannak nevesítve a szerzési sorrendben.

Az agrárpolitikának van egy nemzetközileg meghatározott mozgástere, amit elsősorban a közösségi szabályok jelölnek ki, ugyanakkor van valamekkora hazai mozgástér is, amire az egyik példa pontosan a földforgalmi törvény ilyen jellegű, preferenciális szabályozása lehetne. Ahogy az állami földeknél is láthatóan próbálták helyzetbe hozni a fiatal gazdákat, a földtörvénynél ezt még intenzívebben meg lehetett volna tenni, ha kellően hangsúlyos helyen jelennének meg az elővételnél és előbérletnél. A törvény azonban jelenlegi formájában nem feltétlenül fogja megkönnyíteni a fiatal gazdák földszerzési lehetőségeit.

Emellett azt is látni kell, hogy az egész földszerzés sokkal bürokratikusabb, adminisztratív, illetve jogi eszközökkel megnehezített út lesz. Ha minden rendben van, és úgy vesz valaki földet, hogy mindenhol zöld lámpát kap, annak is legalább fél éves átfutása lesz. Azt is mondhatjuk ez lesz az ára az új szabályozásnak.

A.: Ha már a földtörvénynél tartunk, Ön szerint milyen hatása lesz az új szabályozásnak a földpiacra? Sokan attól tartanak, hogy a törvény életbe lépését követően a földárak a föld korlátozott forgalomképessége miatt jelentősen csökkenhetnek.

W.M.: Erre nincs egyértelmű válasz. Az, hogy az új szabályozás leszűkíti a keresleti oldalt, azt jelenti, hogy eleve kevesebb ember jöhet szóba, mint földvásárló. Ez a spekulatív tőkét talán elriasztja, viszont eddig is nagyrészt a gazdálkodók versenyeztek az átlagos, legális földvételek esetében, és ők így is hajlandóak a piaci árakat megadni. Nem lehet elfogadni azt az érvelést, hogy most drasztikus földárcsökkenés lesz, a mi meglátásunk szerint inkább stagnálás, illetve a mostani növekedési ütem megtorpanása a valószínűbb.

A.: Az új KAP szabályozása szerint a közvetlen kifizetések 2%-a fiatal gazdákat illeti, úgy tűnik azonban, hogy ezt mi nem fogjuk tudni kihasználni, mert nincs elég fiatal gazdánk, illetve sokan nem férnek bele abba a keretrendszerbe, amit a szabályozás meghatároz. Valóban fennáll ez a probléma?

W.M.: Ez így van, szinte biztos, hogy nem fogjuk tudni lehívni teljes mértékben ezt a támogatási forrást. Pedig ez a lehetőség is egy üzenet Brüsszelből: olyan még nem volt, hogy a közvetlen támogatásokból alanyi jogon plusz forrásokat kapjanak a fiatal gazdák. Hogy ebből mennyit tudunk lehívni, egyrészt függ attól, hogy milyen lesz az általános agrárkifizetési szisztéma. Ebben már megvan a döntés, a most alkalmazott SAPS rendszer, az egyszerűsített területalapú támogatási rendszer marad. Ennek keretén belül a 40 év alatti, 5 éven belül indult fiatal gazdák kiegészítő támogatást kaphatnak, ami a 25 és 90 hektár közötti területre kapott területalapú támogatás plusz 25 százaléknyi összegét jelentheti.

Magyarországon azonban olyan alacsony a fiatal gazdák száma (és nem is mindegyikük gazdálkodik 90 hektáron, hogy maximálisan kihasználhassa a lehetőséget) hogy az előzetes számítások szerint mindössze 0,6-0,7 százalékét tudjuk lehívni majd ezeknek a forrásoknak.

A.: Milyen alternatívákat látnak, ami javítaná a fiatal gazdák esélyeit?

W.M.: További mozgásteret jelentene a vidékfejlesztési források kihasználása, a közös agrárpolitika 2. pillére, ahol szintén rendelkezésre állnak célzott eszközök a fiatal gazdák számára. Ez lehetne az a tematikus alprogram, amit Brüsszel enged kidolgozni olyan célcsoportok számára, akik különös nehézségekkel küzdenek, illetve különösen fontosak az adott tagállam számára. Az egyik ilyen célcsoport lehet a fiatal gazdák. Ezzel kapcsolatban kidolgoztuk a javaslatainkat, amiket le is tettünk az asztalra. A folyamat most forrásdöntés előtt áll. A Fiatal Gazda tematikus alprogram indokoltságát mutatja, hogy a most záruló (2007-2013 közötti) Vidékfejlesztési Program forrásainak lehívását tekintve a fiatal gazdálkodók számukhoz és arányukhoz képest erősen felülreprezentáltak, vagyis nagy aktivitással vettek részt a támogatások igénylésében, elkezdtek és folyamatosan tudtak fejleszteni. A legrosszabbkor törne meg ez a kedvező folyamat, ha forráscsökkenéssel kellene számolniuk.

A.: Az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) tiltakozott a neonikotinoid növényvédőszer-hatóanyagok betiltása ellen. Ezeknek a hatóanyagoknak a használatát végül felfüggesztették, és jó esély van rá, hogy végleg betiltsák. Mi az álláspontjuk ebben a kérdésben?

W.M.: Az álláspontunk az, hogy a betiltás egy feltételezett veszély alapján történt, amit viszont szabadföldi reprodukálható kísérletekkel nem tudtak igazolni. A döntés következményei gazdálkodói szinten már most tavasszal jelentkeznek.

A döntés értelmében a csávázási technológiához kapcsolódóan került sor három növényvédőszer-hatóanyag betiltására, amivel több gond is van. Van egy gazdasági oldala, hiszen ez pénzügyileg sokkal költségesebb technológiákat fog igényelni a gazdálkodóktól, a másik, hogy az alapprobléma igazából így sem került megoldásra. A csávázás ugyanis a legbiztonságosabb és legkörnyezetkímélőbb növényvédelmi eljárás, amennyiben azt az előírásoknak megfelelően végzik. Ehelyett most állománypermetezést, talajfertőtlenítést kell végezni helyettesítő megoldásként. Eddig célzottan a magra vittek fel kis mennyiségű növényvédő szert, de most ezt állománypermetezéssel fogják kijuttatni. Az alternatív módszerek nagyobb környezetterhelést okozhatnak, mint egy normális, technológiai fegyelemmel végzett csávázás.

A.: Mi lesz a legközelebbi Fiatal Gazda Konferencia programjának fő fókusza?

W.M.: A mostani konferenciánk egy kicsit rendhagyó, mert nem sokféle, hanem inkább kevesebb témára fókuszálunk, és ezeket próbáljuk kellő mélységben körüljárni. Az egyik a földkérdés, erről szól a konferencia első fele, itt szó lesz az új földtörvényről, az állami földekről és a földpiacról. Az eseményen teret adunk annak is, hogy a választások előtt a parlamenti pártok frakciói felvázolhassák agrárpolitikai koncepciójukat. Ez egyfajta válaszkeresés arra, hogy kinek mi az elképzelése a mezőgazdaság jövőjéről - mindezt a fiatal gazdák szempontjából. Emellett a 2014-20-as időszakról lesz szó, azt mutatnánk be, hogy az 1. pillérrel, tehát a közvetlen támogatásokkal, és a 2. pillérrel, azaz a vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos intézkedések és azok tervezése milyen fázisban van, és mi a kormányzat elképzelése ezekkel kapcsolatban.