agrárszektor.hu: Tavaly komoly eredményeket ért el a mezőgazdaság. Mire számítanak idén?

Fazekas Sándor: Mezőgazdasági növekedés nélkül nincs gazdasági növekedés, nincs gazdasági erősödés sem Magyarországon - ez az elmúlt évek egyik legfontosabb tapasztalata. Ez mutatja azt, hogy az agrárium milyen jelentős szerepet tölt be akár a termelésben, foglalkoztatásban, akár a GDP növekedésében. Tavaly mintegy 40 százalékkal járult hozzá a GDP növekedéséhez a mezőgazdaság, és az exporttöbblet meghatározó része is az ágazathoz köthető. Arra számítok, hogy idén is hasonló adatok lesznek, bár most a nemzetgazdaság összességében nagyobb mértékben növekszik, mint az elmúlt években. A mezőgazdaság mellett az élelmiszergazdaságról is beszélnünk kell. A mezőgazdaság egy alapanyag-termelő terület, ehhez jön az élelmiszeripar és az agrobiznisz különböző részeinek a teljesítménye is. Szállítás, kereskedelem, feldolgozás, pl. papíripar, faipar, állati oltóanyag termelése stb. Idén a termelés mennyisége összességében nagyobb, búzából, kukoricából, napraforgóból várhatóan több terem, mint az elmúlt években, és nőtt a jószágállomány is. Az árak ugyan lejjebb vannak, ennek azonban előnye is van: az alacsonyabb takarmányár javítja a jószágtartás feltételeit. Ugyanakkor az árat pl. az orosz embargó is befolyásolja, illetve az, hogy az energiaárak is alacsonyabbak. Az év teljes mérlegét még korai megvonni, de úgy látom, hogy 2014 a jó-közepes kategóriával lesz jellemezhető. Annak örülök, hogy a húsipar túl van a nagyon komoly krízishelyzeten, az élelmiszeripar a sok gond ellenére általában stabil időszakra tekinthet vissza.

agrárszektor.hu: Melyek azok a területek, amelyek idén ki tudják venni a részüket a növekedésből?

Fazekas Sándor: Elsősorban a szántóföldi növénytermesztés zár eredményes évet, de a munkaintenzív ágazatok, a zöldség-, gyümölcstermesztés és az állattenyésztés is sikeres időszakot tudhat maga mögött, hiszen nőtt az állatlétszám, nőtt a termelés.

agrárszektor.hu: Sokan azt gondolják, hogy ez a növekedés nem tendenciózus. Mivel nyugtatná meg őket?

Fazekas Sándor: A KSH korábban azt mérte, hogy csökken a jószágállomány, és az előző kormányok nem találtak megoldást arra, hogy ezt a csökkenést miként lehetne megállítani. Mindenkinek a figyelmébe ajánlanám, hogy valamennyi állatfajnál nőtt a létszám, sertésnél, szarvasmarhánál, baromfinál, és a juhállománynál is ugyanez a tendencia. 2014-ben megállítottuk a sertésállomány csökkenését, most újra 3 millió felett van a létszám. Erre sokan azt mondják, hogy ez igazából fehéredés, nincs több sertés, de van egy másik adat, amit viszont elfelejtenek kiemelni: 7-8 százalékkal nőtt a sertéstartással, illetve -feldolgozással foglalkozó vállalkozások száma. Ez tényleges növekedést jelent, mert aligha elképzelhető, hogy egy kft. korábban feketén tartotta volna az összes disznót. A másik, hogy milyen eszközökkel segítjük a jószágtartást. Elég a sertésstratégiára gondolni, a minőségi sertéshús védjegyre, a nyomon követhetőségre, a minőségbiztosításra, teljesítményvizsgáló állomásra, vagy a Mangalicatartók Szövetségének nyújtott külön támogatásra. Egy program zajlik, amely több elemből áll. Az élő sertés és a hasított félsertés áfájának 5 százalékra csökkentése fehérítette az ágazatot, és visszavetette a sertésimportot. Ami nagyon fontos a jövőre nézve, hogy az állatjóléti támogatásokat megduplázzuk, a következő 7 évben 220 milliárd forintot fordítunk a jószágot tartók támogatására. Ez valamennyi területet érinti, a baromfitól a szarvasmarháig, és ebből 180 milliárd nemzeti forrásból származik.

agrárszektor.hu: Az agrárexport tavaly rekordot döntött 8 milliárd eurót is meghaladó teljesítménnyel. Ezt vajon idén is el lehet érni?

Fazekas Sándor: Arra számítok, hogy tovább nő az agrárexportunk, hiszen 10, 20, 30 százalékkal többet termeltünk. A belföldi fogyasztás is nő, de nem ilyen ütemben, ezért növekednie kell az exportnak. A kereskedelmi forgalom azt mutatja, hogy 3-4 százalékkal nő az élelmiszerfogyasztás, nyilván vannak közvetlen értékesítésre, önellátásra termelt mennyiségek. Almából pl. rekordtermésünk van, de nemcsak a 27 ezer hektáron termelő gazdáknál, hanem azoknál is, akinek néhány almafája van a ház körül. Tehát nyilván növekszik a fogyasztás, de a felesleget az export tudja igazán levezetni. Jó piacaink vannak, kialakult a Nemzeti Kereskedőházon keresztül egy olyan lánc, amelyik a világ különböző részeire juttatja el a magyar termékeket, kiemelkedően a mezőgazdaságiakat is. Az export mennyisége biztosan növekedni fog, de a bevétel attól függ, hogy milyen árak lesznek - erre nekünk nincs túl nagy befolyásunk. Az orosz embargó az Oroszországba irányuló kivitelünk egyharmadát érinti. A nem embargós termékek kivitelével tudjuk ezt a rést megszüntetni. De ennél lényegesen nagyobb probléma, hogy az unión belül is keresi a gazdáját egy hihetetlen mennyiségű árutömeg, tejtermékek, alma, húsféleségek, amelyek lenyomják az árakat. Ennek a hatása már Magyarországon is érződik, különösen a sertéshúsnál, illetve egyes tejtermékeknél. Ennek a mérlegét még nem lehet megvonni, hiszen az embargó néhány hónapja lépett hatályba, és bízunk abban, hogy feloldják, vagy legalábbis egyes termékekre enyhíteni fogják, de ilyen esetben máshol kell a termékeknek piacot találni. Mindenki, aki ebben érdekelt, intenzív piackeresésben van - mi is.

agrárszektor.hu: Az uniós válaszlépések az embargóra elégségesek?

Fazekas Sándor: A magyar álláspont egyértelmű: mi ellenezzük a szankciós politikát. Véleményünk szerint a kialakult ukrajnai válságot tárgyalásos úton kell megoldani, a gazdasági küzdelemben mindenki csak vesztes lehet.

agrárszektor.hu: Bármennyire jó partnerként is tekintünk az oroszokra, ha ők az unió ellen hoznak embargót, akkor ellenünk is.

Fazekas Sándor: Oroszország a stratégiai partnerünk, de nem csak nekünk. A nyugatiak nagyságrendekkel nagyobb mértékben elkötelezettek, kereskednek Oroszországgal, mint Magyarország. Miközben ránk mutogatnak, mintha kilógnánk a sorból, jó lenne nekik is szétnézni a saját házuk táján. Nekünk fontos partner Oroszország, és ez így helyes, ez adódik a geopolitikai, európai politikai helyzetből is. De Oroszország szempontjából az unió egy gazdasági egység, ez egy közös piac. Ha az oroszok valamilyen döntést hoznak, sajnos tudomásul kell venni, hogy az mindenkire vonatkozik.

agrárszektor.hu: Azért vannak trükkök, amelyekkel ezt esetleg ki lehet játszani.

Fazekas Sándor: Hallani ezt-azt, ez kétségtelen, de szerintem minden kiskapu az orosz hatóságok hallgatólagos tudomásul vételével működik, mert az élelmiszer nyomon követhetősége elég magas szintű. Az orosz élelmiszerbiztonsági hivatal pedig világviszonylatban is az egyik legfejlettebb. Azt engednek be, amit jónak látnak. Az orosz piac egyébként roppant igényes.

agrárszektor.hu: A hazai tejipar számára komoly gondokat okoz az import. Ezen a területen várható valamilyen változás? A dömpingáras olasz borral kapcsolatban sikerült egyfajta megoldást találni.

Fazekas Sándor: Ne keverjük a tejet a borral. Magyarország tej- és tejtermékexportja nem túl nagy Oroszországba, mások domináltak ezen a területen, az ő feleslegük keresi a helyet az európai piacon. Ez komoly gond. Az ágazat szereplői, a tejtermelők és a kereskedők a mi közreműködésünkkel megállapodásra törekedtek, hogy adott időszakokban a magyar tejtermékek arányát növeljék a kereskedők a polcokon. Bízom benne, hogy ez a megállapodás működni fog. A bor teljesen más kategória. Amikor a piac ingadozik, a tehénnek nem lehet azt mondani, hogy a jövő héten nem kell a tej, csináljon valami mást, az folyamatosan termel. Ezzel mindenki tisztában van, a tejipar és a kereskedők is. Így a termelő kiszolgáltatott. A bornál viszont van egy tartalékolási lehetőség, hiszen a bor hónapokig, évekig is eláll. Így könnyebb neki piacot is találni, mint a gyorsan romló vagy gyors feldolgozást igénylő tejnek, tejtermékeknek. Az is hozzátartozik, hogy a bort komoly történelmi hagyományokkal rendelkező hamisítók próbálják szaporítani. Ráadásul a labortechnikának is komoly fejlődésre van szüksége ahhoz, hogy a hamisítók nyomába eredjen. Ezért is fontos, hogy hamisított borok ne kerüljenek a fogyasztók elé. Mindenkinek felhívom a figyelmét arra, hogy lehetőleg ne vásároljon a polcok aljáról dobozos és műanyag flakonos borokat, mert azoknak a minősége nem megfelelő! Ez kifejezetten az élelmiszerbűnözés kategóriájába tartozik, amit hatósági eszközökkel üldözünk.

agrárszektor.hu: Van-e olyan területe az agráriumnak, amelyikről azt gondolja, hogy nem kellene erőltetni?

Fazekas Sándor: Olyan terület nincs a mezőgazdaságban, amelyikre nem érdemes állami támogatást fordítani, mert azok már megszűntek, elvéreztek. Egész iparágak, ágazatok jutottak a megszűnés közelébe, vagy tűntek el. Szerintem pont fordított gondolkodásra van szükség: azt kell megtalálni, hogy mi az, amit vissza tudunk hozni a már elvesztett termelési kapacitásokban. Nagyon egyszerű példa a húsgalamb tartás, ennek komoly piaca volt korábban, de teljesen visszaszorult. Ez egy prémiumtermék. Ugyanilyen a nyúl is, ott azért beindult egy előre lépés. Ilyen a libamáj, a kacsamáj, a vízi szárnyas hús, ezekkel vannak egy kategóriában, ínyencségek. Azt is lehetne mondani, hogy akár eredetvédelemmel is ellátható. Fel kell futtatnunk olyan ágazatokat, amelyekben van perspektíva. Jó néhány más ilyen terület van, pl. egyes gyógynövények, amelyek piacát elveszítettük.

agrárszektor.hu: A következő időszakban mik a minisztérium legfontosabb feladatai?

Fazekas Sándor: A legfontosabb feladat, hogy növeljük a termelést, érjük el az 1990 körüli termelési szintet, nyilván egy megváltozott termékstruktúrával. Ehhez jó alap, hogy az EU-tól összesen 2300 milliárd forint támogatásra számíthatunk a következő időszakban. Mindez egy kiegyensúlyozott, tervezhető agrárpolitikai keretrendszerben történik. De ehhez társulni kell egy minőségi előre lépésnek is. Eredetvédelemben, védjegyezésben, a termékek beltartalmában ki kell hoznunk, amit a magyar szaktudás és a táj hordoz. Jól látható a kézműves termékeknél, prémiumtermékeknél, hogy megindult egy ilyen folyamat. Ehhez az is kell, hogy az élelmiszerláncban az egyes termékpályákat tekintsük át és tegyük rendbe, így tudjuk elérni, hogy a mezőgazdaságban a jövedelmezőség, a foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedjen, még többen találjanak megélhetést a magyar vidéken.