"A panel résztvevőivel, valamint Jakab Istvánnal, az Országgyűlés alelnökével együtt egy délelőtt alatt meg tudnák oldani az agrárium összes kérdését, ha nem csak 50 percünk lenne véleményük kifejtésére" - ezzel a tételmondattal indította a beszélgetést Torgyán József, az első Orbán-kormány agrárminisztere.

A volt kisgazda vezető megjegyezte, hogy a hivatalos európai agrárpolitika két pillérét 1998-ban ő maga hozta be, a tavalyi konferenciához hasonlóan pedig az idén is kifejtette: sajnálja, hogy a vidékfejlesztésnek nincs saját minisztériuma, hanem azt "ledegradálták" államtitkári szintre. Torgyán szerint az agrárium jelenlegi legnagyobb baja egyébként az, hogy nem rendszerszinten történik a problémamegoldás, hiányzik az összehangolás.

Az első körkérdés arra vonatkozott, hogyan lehetne a lehető legjobban felhasználni az aktuális uniós pénzügyi ciklus agrár-vidékfejlesztési forrásait. Gráf József, az első és második Gyurcsány-kormányok agrárminisztere úgy látja, hogy az előző ciklus támogatásai előre vitték az agráriumot, segítettek a műszaki és technológiai lemaradás behozásában. Feldolgozóiparra ugyanakkor nem jutott az előző ciklusban, örömmel látja, hogy a mostaniban jutni fog. Úgy véli, hogy ha versenyben akarunk maradni, mindenképp a hatékonyságot kell növelni. "Ha pedig kivonjuk a támogatások alól azokat, akik erre képesek, óriási baj fog történni." Németh Imre, a Medgyessy-kormány és az első Gyurcsány-kormány agrárminisztere azt emelte ki a témával kapcsolatban, hogy Magyarország a lehetőségeihez képest óriási lemaradásban van, miközben "a régiós versenytársaink rakétasebességgel húznak el mellettünk".

A ciklusban felhasználható 1300 milliárd forintos támogatási összeg hatékony felhasználására vonatkozó kérdésre válaszolva Torgyán József elmondta, hogy a munkahelyteremtés szempontjait is figyelembe kell venni azok kiosztásakor. Az exminiszter szerint 1 millió munkahely szűnt meg a szektorban a rendszerváltás óta, ráadásul több ezer milliárd forint került kivonásra az agráriumból. Meglátása szerint nem elég az EU által biztosított forrás, meg kell növelni a magyar támogatást, még akkor is, ha ezt az uniós jogi normák nem teszik lehetővé. "Aki betartja a szabályokat, az a vesztes" - fejezte ki véleményt Torgyán.

Az FKGP egykori vezetője arról is beszélt, hogy az idén megállapodott Orbán Viktorral arról, hogy a falugazdászok számát 1500 főre emeljék fel a jelenlegi kb. 700 főről. A falugazdászok egyetemi szintű képzést fognak kapni, hogy aztán állami költségen készíthessék el a pályázatokat azok számára, akik maguknak nem tudják elkészíteni.

A beszélgetés második körkérdése a jelenlegi miniszter, Fazekas Sándor megítélésére vonatkozott. A jelenlévők nem értettek egyet abban, hogy Fazekas Sándor megfelelően tudja-e képviselni az agrártársadalmat. "Ne azzal foglalkozzon, hogy a Tescóban kergeti az egereket, hanem a magyar élelmiszeripart állítsa talpra" - ezt üzeni Torgyán József utódjának, mivel véleménye szerint az egész magyar jelen és jövő ennek az iparnak a fejlődésén áll vagy bukik. 

Gráf József szerint kétféle miniszter van: politikus, valamint olyan, aki a szakmából jött. Fazekas Sándor tevékenysége kapcsán nehezményezi, hogy az idegen területről érkezett miniszter "minden szakembert kidobott" maga mellől. Német Imre diplomatikusabban fogalmazott és elmondta, hogy szolidáris az utódjával szemben, nem irigyli annak helyzetét.

Torgyán József - a közönség többségéhez (69%) hasonlóan - nem ért egyet az állami földek eladásával. Különösen azt nehezményezi, hogy az intézkedést úgy kommunikálták, mint egy 100 éves kisgazda program megvalósítását. Az exminiszter szerint azonban pártja kizárólag a földosztás híve volt, soha nem az árverésé. Úgy véli, sok veszélyforrást rejt magában a folyamat, mivel a pénz- és kapcsolatrendszerrel rendelkezők tudnak majd vásárolni. Így a földek eladása elősegítheti az oligarchák gyarapodását és a családi gazdálkodások helyzetének ellehetetlenülését. A volt miniszter szerint jobb megoldás lenne a ténylegesen rászoruló földműveseknek ingyenes haszonbérletet adni mindaddig, amíg eleget tesznek a követelményeknek.

"A rendszerváltás után óriási hibákat vétettek a földtulajdonlással kapcsolatban, ez jelentős részben okozója a jelenlegi gyenge teljesítménynek" - véli Németh Imre, aki szerint a szakmai szempontok háttérbe szorultak. Gráf József szerint a földkérdés mindig óriási vitákat váltott ki, a kormány "nagyüzem-ellenes" politikáját pedig rendkívül problémásnak tartja.

Az utolsó körkérdés arra vonatkozott, hogy veszélyt jelent-e az, hogy az uniós elveknek megfelelően a földművesnek minősülő tagállami állampolgároknak is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyenek az állami földek értékesítésében. Gráf József szerint a baj a pénzügyi befektetőkkel van, nem azokkal, akik itt gazdálkodnak. "Mindig visszaüt, ha nem szakmai, hanem ideológiai döntést hoznak" - tette hozzá Németh Imre, aki szerint nem eladni kell, hanem csak használatba venni az állami földeket.

"Amíg ügyvédek lesznek, addig lesz lehetőség arra, hogy a törvényeket kijátsszák" - Torgyán József ezt a kérdést is egy felütéssel válaszolta meg. Komoly veszélyként tekint arra, hogy a külföldiek föltulajdont szerezhetnek. Az exminiszter szerint Franciaországban sikerült ezt megakadályozni, így érdemes lehet onnan szóról szóra átvenni az erre vonatkozó törvényt. "Magyar földet magyar kézből kiadni nem szabad" - zárta gondolatmenetét az első Orbán-kormány agrárminisztere.