Május 23-ig folyamatosan jelenthetik be április 20-a utáni fagykáraikat a gazdák a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján található Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer elektronikus felületén keresztül - hívta fel a termelők figyelmét a Földművelésügyi Minisztérium. A kárbejelentési határidő meghosszabbítására az FM a szükséges jogszabály-módosítást már kezdeményezte.

Még be lehet lépni a kárenyhítési rendszerbe

A tárca szerint kárenyhítő juttatásra azonban csak azok a termelők jogosultak, akik az agrárkár-enyhítési rendszer tagjai, ezért fontos, hogy a fagykárban érintett, de az agrárkár-enyhítési rendszerben még nem tag termelők is jelezzék csatlakozási szándékukat a kockázatközösséghez a meghosszabbított határidőig. Az FM jelezte, hogy azok is csatlakozhatnak, akik egy hektár területnél kisebb területet használó, területalapú támogatást egyébként nem igénylő termelők.

Az agrárkár-enyhítési rendszerben tavaszi fagykárnak a mínusz 2 vagy annál alacsonyabb, várhatóan legalább 30 százalékos hozamkiesést eredményező fagy miatti károsodás minősül. A termelőknek az agrárkár-enyhítési rendszerben kezelt mezőgazdasági károkat, beleértve a tavaszi fagykárt is be kell jelenteniük az MVH honlapján elérhető Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer elektronikus alkalmazáson keresztül. A kárbejelentéseket az Egységes Kérelem felületen az aktuális, károsodott terület megjelölésével, főszabály szerint, a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül kell megtenni. Amennyiben a kárbejelentések határideje az Egységes Kérelem benyújtásának időszakára esik, a kárbejelentések a 15 napos bejelentési határidő lejártától függetlenül folyamatosan megtehetők.

Biztosítással több kárenyhítés jár

A károsodott termelőnek az egységes kérelem benyújtási időszakában szintén lehetősége van az MVH portálján a "kérdés-válasz" menüpont alatt — https://www.mvh.gov.hu/kerdes-valasz — egy rövid szöveges üzenetben a kár tényét jeleznie az MVH-nak, amely a későbbi kárbejelentést ugyan nem helyettesíti, viszont a kárbejelentési határidő ezáltal is megtartottnak tekintendő. Ebben az esetben is fontos, hogy a termelő a tényleges bejelentést a lehető legkorábban megtegye.
A kárenyhítési feltételeket teljesítő termelő, ha a hozamértékének legalább 50 százalékára valamilyen releváns biztosítással rendelkezik, akkor a hozamérték csökkenésének 80, ha nem rendelkezik biztosítással, akkor a 40 százalékát kaphatja meg kárenyhítésként. Fontos, hogy a mezőgazdasági biztosítások még folyamatosan köthetők. A fagykárt szenvedett termelők esetében az újonnan megkötött biztosítás vélhetően nem fagykárbiztosítás lesz, hanem például jég, tűz vagy viharbiztosítás, amelyhez a termelő a Vidékfejlesztési Programból legfeljebb 65 százaléknyi díjtámogatást igényelhet, szintén az egységes kérelmében.

A károsult gazdák egyébként a kárenyhítési törvény alapján földbérleti díj mérséklésre is jogosultak, melyet szintén célszerű kezdeményezniük, érvényesíteniük - hívta fel a gazdák figyelmét az FM.

MTI Fotó: Komka Péter

A gyümölcsösökben mozaikszerűen tett kárt a fagy: van, ahol tényleges fagykár érte az ültetvényeket, azaz a termés megsemmisült, de akadnak olyan gyümölcsösök, ahol a hideg miatt a termés kötődésével vannak gondok - mondta Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke az MTI-nek. Ez utóbbi esetben terméscsökkenéssel - és nem teljes terméskieséssel - kell számolniuk a gazdálkodóknak. De várhatóan csak 1-2 hét múlva lehet becslést készíteni a terméskiesésről, amikor megtörténik a gyümölcshullás.

Az elnök szerint egyes térségekben megesett, hogy néhány kilométeres távolságban lévő ültetvényeken az egyiken észlelhető volt a fagykár, míg a másikon nem. Sőt, volt olyan ültetvény is, amelynek az egyik fele elfagyott, míg a másik nem. Ez is nehezíti a felmérést.

Lesújtó pillanatkép a gyümölcsösökről

A fagykár először a nyírségi területeket érintette április elején: ott helyenként 100 százalékos a fagykár. Ez a főként az alma- és a meggyültetvényeket érintette. A múlt heti (április 26-29.) fagy pedig Fejér, Somogy, Veszprém és Zala megye gyümölcsöseinek egy részét érintette, de a Balaton környékén nem okozott komolyabb gondot. Itt is 100 százaléktól néhány százalékos kártételig sok mindent tapasztaltak a szakemberek. Ezen a területen a legnagyobb gond a szamócaültetvényekkel van, mert azokat teljes virágzásban érte a fagy. Ezért a szamócásokban 60-80 százalékos a fagykár is előfordult.

Múlt hét péntek reggelre (április 29.) is sok helyen nulla Celsius fok alá süllyedt a hőmérséklet. Ez főleg Győr-Moson-Sopron megye nyugati és Vas megye egy részét érintette. Sopron környékén a szőlőkben, az alma- és meggyültetvényekben keletkezett nagyobb kár. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy országosan 25-30 százalékosra becsülhető a fagy okozta kár.

Ledó Ferenc utalt arra, hogy azokon a területeken, ahol a gyümölcsök "csak" megfáztak, és a gyümölcshullásra várnak a szakemberek, ott előnyként kezelhető, hogy a fagykár a gazdag virágzást követően következett be. Ez ugyanis akár kedvező helyzetet is eredményezhet sok helyen, mivel nem lesznek túlterhelve a fák, és így kedvezőbb lehet a terméshozam és a minősége. Ezért nem biztos, hogy a fagy mindenhol olyan kárt okozott, ami meghaladja a kárenyhítésre jogosító 30 százalékos veszteséget.
A FruitVeb szerint a szántóföldi zöldségek esetében a fagy kártétele lényegesen kisebb volt, mint a gyümölcsösökben. A már kiültetett dinnyében, a kikelő borsóban és a csemegekukoricában tett kárt. A borsó újra fog hajtani, csak a termés mennyisége lesz lényegesen kevesebb. A dinnyetermelőknek szerencséjük volt, mert a Békés megyei területeket, ahol a kiültetett növények 80 százaléka van, nem érintette a fagy. Egyedül a Tolna megyei dinnyeföldekben tett komolyabb kárt.

Több kukoricatermő területről kaptunk olyan visszajelzést, hogy a korán vetett egy- vagy kétleveles állapotú kukorica felső levelei elfagytak - mondta Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Szerinte a fagy okozta sérülésből többségében képesek lesznek regenerálódni a növények, ha megbízható, jó minőségű nagy stressztűrő-képességű vetőmag került a földbe és a vetési technológia is megfelelő volt, úgy a fagy feltételezhetően nem érintette a tenyészőcsúcsot, azaz a növény képes a továbbfejlődésre. Ellenkező esetben viszont ezeket a területeket újra kell vetni, amely nagy többletköltséggel jár a gazdák számára. A szövetség álláspontja szerint a klímaváltozás miatt a jövőben egyre gyakoribbá válnak majd az elmúlt hetekhez hasonló szélsőséges időjárási körülmények az országban, ezért a gazdálkodóknak jobban oda kell figyelniük mind a vetőmag kiválasztására, mind a vetéssel kapcsolatos igényes szakmai munkára.