A Portfolio az említett sajtóbeszélgetés kapcsán a 2020 utáni uniós költségvetésre vonatkozó lényeges új információkra hívja fel a figyelmet:

• Öttinger vélekedése szerint a Brexittel keletkező évi 10-12 milliárd eurós közös uniós költségvetési lyuk mintegy felét (kb. 5 milliárd eurót) hajlandóak lehetnek befizetni a nagy tagállamok, de cserébe a jelenleginél több feltételhez köthetik a források elköltését.
• Ezek között első ízben bizonyos politikai feltételek is megjelenhetnek, mint amilyen a jogállami elvek és az uniós pénzek kifizetése közötti árukapcsolás. Emellett egy mai sajtótájékoztatón a jogi ügyekért felelős uniós biztos elég határozottan elköteleződött és Öttinger is nyitottnak mutatkozik a javaslatra.

• Az egyik lehetőség a jogállami elvek számonkérésére az lehetne, ha ezek is részét képeznék az európai szemeszter keretében a tagállamoknak tett országspecifikus ajánlásoknak.
• Öttinger el szeretné kerülni, hogy a közvetlenül Brüsszelben megpályázható innovációs és versenyképességi források (ilyen most a Horizont 2020 kerete) csökkenjenek a 2020 utáni újabb uniós büdzsében
• A többi terület azonban - a kohéziós politikát és a közös agrárpolitikát is ideértve - azonban véleménye szerint nem mentesülhet egy "elfogadható mértékű" csökkentéstől. Arra, hogy egy minapi bizottsági anyagból e két kassza méretének, illetve arányának csökkentési terve olvasható ki, a közelmúltban írtunk.
• Öttinger "nem ellenzi kategorikusan" a közös agrárpolitikai támogatások (közvetlen jövedelemtámogatások) nemzeti társfinanszírozásának bevezetését is (ami szintén benne volt a vitaindító anyagban), de át kell ezt gondolni, azonban a KAP újabb reformja, az egyszerűsítés elkerülhetetlen
• A német uniós biztos szerint a Bizottság által tavasszal felvázolt ötféle integrációs modellből három modell keveréke valósulhat meg; ezek: a többsebesség, a kevesebbet, de jobban és az integráció mélyítése.