Kísérleteztek a finnek: hogy hat a munkavállalási kedvre, ha biztos a létalap?

agrarszektor.hu
A finnek eleinte egy monumentális, 10 ezer fős, minden társadalmi rétegre kiterjedő, mindenkinek egyformán 180 ezer forintnyi jövedelmet ígérő kíséretet álmodtak meg annak kiderítésére, hogy motiváltabb-e az ember a munkára, ha nem kell a létalapjait féltenie. Végül 2000 munkanélkülit választottak ki, akik két éven át kaphatták meg az említett összeget. A kísérletet most fújták le.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A kísérlet 2017 elejétől 2018 végéig futott 2000 véletlenszerűen kiválasztott munkanélküli részvételével, akik ebben az időszakban havonta 560 euró (180 ezer forint) alapjövedelmet kaptak. A projektet Kangas professzor indította el a finn társadalom-biztosítási kutatóintézetben (Kela). Eredetileg 10 ezer munkavállalót - köztük vállalkozókat és "fehér galléros" értelmiségieket is - bevontak volna a kutatásba, de a kormány csak egy sokkal szűkebb változatot támogatott.

(Fotó: MTI, Balázs Attila)

Petteri Orpo pénzügyminiszter, aki korábban az ország mező- és erdőgazdasági minisztere is volt, az euractiv.com-nak a kísérlet tanulságairól számolt be. Ahogy elmondja, a projekt indításakor az volt az alapkérdés, hogy a munkanélküliek motiváltabbak lesznek-e a munkakeresésben, ha az ellenkezőjét tesszük annak, mint amit eddig csináltunk: nem megvonjuk a létalapjukat biztosító bevételeket, hanem növeljük azokat.

Nos, az eredmény az, hogy nem nőtt tőle a foglalkoztatottság, viszont jelentősen csökkentette a szociális biztonsági hálóra jutó forrásokat. Azt gondolom, ezzel a kísérletet lezártnak tekinthetjük Finnországban"

- összegez a szakember. Majd elmagyarázza, miért gondolta a baloldal és a zöldek, hogy a kísérletnek pozitív hozadékai lesznek. A munkanélküliek közérzete a várakozásnak megfelelően javult a magas alapjövedelem hatására, ez csökkenő agressziót és a kisebb társadalmi feszültséget eredményezhet, ami szintén fontos politikai szempont lehet.Csakhogy a fő cél a jóléti állam fenntartása, ami kizárólag magas foglalkoztatási rátával, erős gazdasági növekedéssel és fejlett szociális ellátórendszerrel lehetséges. A munkanélküliek munkavállalását az egységes alapjövedelem helyett például azzal is lehet ösztönözni, hogy a rövidtávú munkavállalásaikat nem terheli adó, és ezáltal jutnak bevételhez. Fontos, hogy ez a bevétel nagyobb legyen, mint amihez munkanélküliként jutnának.

Aki a magas alapjövedelmet támogatja, annak el kell fogadnia az alacsonyabb foglalkoztatási rátát és a kisebb általános jólétet, a nagyobb mértékű szegénységet"

- mondta Petteri Orpo. Ugyanakkor elismerte, hogy a kísérlet kivitelezése nem volt tökéletes: úgy adtak pénzt az alapjövedelemre, hogy a szociális háló egyéb pontjait nem módosították. Ezért elképzelhető, hogy egy komplexebb rendszerben más eredmény született volna. A politikai pártoknak azonban ennyi is elég volt ahhoz, hogy lefújják a programot. Finnországban ugyanis áprilisban választásokat tartanak, a kormány pedig nem kívánja kétes kimenetelű kísérletekkel gyengíteni pozícióit a választók körében.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?