Jön a határokon átívelő idénymunka - de emberek nélkül?

Jön a határokon átívelő idénymunka - de emberek nélkül?

Agrárszektor
A koronavírus leginkább az emberek mozgását bénította meg, ami különösen fájó a sok munkáskezet igénylő ágazatokban mint a kertészet, vagy akár az állattartás. Európában ilyenkor, szezon kezdetén millió számra indulnak meg az idénymunkások, hogy egy jól fizető foglalkoztatót találjanak. Mi is várjuk az erdélyieket, ukránokat, de nem jöhetnek. A németek nálunk is nagyobb bajban vannak, már ki is dolgozták a problémára a megoldást.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Olaszországban cseresznyét szednek, Spanyolországban és Hollandiában epret, Németországban salátát kapálnak a mezőgazdasági idénymunkások. Több milliós lengyel, ukrán, román, bolgár vendégmunkás utazik ilyenkor normális esetben keresztül-kasul Európán, hogy egy jól fizető foglalkoztatót találjon. Kevésbé aktívak a mezőgazdaságban, de nagy számban vállalnak vendégmunkát  a törökök, albánok, szlovákok, magyarok is. A tengeren túlról számos vietnámi és indiai is az európai országokban tartózkodik ideiglenes munkavállalási engedéllyel.

Nagyon várjuk a munkaerőt

Magyarországon a kertészeti munkákban vesznek leginkább igénybe erdélyi, román és ukrán munkaerőt, a tehenészetekben pedig az indiai alkalmazottak váltak be. Túl vagyunk a gyümölcsmetszéseken, a szőlőé még nem fejeződött be - ezeket jellemzően környékbeli munkásokkal oldják meg a gazdaságvezetők. Hamarosan indul viszont a munka az olyan kézierőigényes ágazatokban, mint a spárga vagy az eper, amit aztán a cseresznyeszüret követ. Magyarországon tavaly év végén az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz 78 ezer munkavállalási kérelmet nyújtottak be, ebből  45 ezer ukrán állampolgártól érkezett.


Jens Vetter, Magyarország legnagyobb spárgása a német piacra termel 120-150 hektáron. Idén is 150 embert vár Romániából.

Két héten belül meg kellene érkezniük, de egyelőre nem enegedik be őket. Helyiekkel évek óta nem tudom megoldani a spárgaszedést, a románok viszont régóta járnak hozzám, betanított, szakszerűen dolgozó spárgaszedők.

Én már írtam a miniszternek is elkeseredésemben...." - mondja a német származású szakember. A 150 munkás behozásához képest a spárga Németországba juttatása már gyerekjátéknak tűnik.

A dohánytermelés is egy tipikusan sok munkáskezet megmozgató ágazat. Eddig még megoldották helyi öregekkel a kampánymunkákat, de lassan ők is kikopnak a termelésből, elfogynak azok, akik még tudnak és hajlandóak dolgozni a földeken. Bilanics Zsolt, Szakolyon tavaly még 17 hektáron foglakozott a növénnyel, de az volt az utolsó év.

"Tavaly nem találtam hat embert, aki a szárítóba rakja a leveleket. A diplomás fiam, a menyem, a feleségem, én és két öreg a faluból csináltuk végig a betakarítást, szárítást. Amikor láttam, hogy már a fóliába palántázást sem tudom elindítani, úgy döntöttem, nincs többé dohány" - meséli a sokat látott szakember. A dohánykampány túl rövid ahhoz, hogy a jellemzően hónapokra érkező külföldieket a gazdaságban tartsa. Sokan éppen azért diverzifikálják a termelésüket, hogy foglalkoztatni tudják a dolgozókat egy alibimunkában addig, amíg a létfontosságú kampánymunka ideje el nem jön.

Veres Mihály, Tápiószőlősön 30 hektáron foglalkozik meggyel, szilvával, birssel. A fajok és fajták úgy vannak összeválogatva, hogy jól elnyújtott szedési idővel dolgozhasson a gazdaság. 6-7 embert tud szinte állandóan foglalkoztatni a gyümölcsösben, közülük csak kettő van teljes állásban, a többi részmunkaidősként várja, hogy mikor jön el a munka dandárja. Ekkor a gazdának verbuválnia kell még 7 embert, akik a segédkeznek a szedés körül. A rázógép csak egy dolog, pörögni kell a megtelő ládák körül. Más termelők meggyérés idején Borsodból rendelik meg azt a jól bevált brigádot, amelyik ilyenkor szüretel.

Szerencsém, hogy már ősszel megmetszettünk, most csak permetezni kell. De a szüret idején gond lesz, és azt sem tudom, hogyan jut el a termés a célországba"

 - aggódik a termelő.


Így oldják meg a németek, ezt kell ellesni!

És mit szólnak azok az országok, ahol a teljes eper-, meggy- és gesztenyeszedést külföldiekre alapozták? Bajban a németek, franciák, spanyolok, olaszok. Németországban Julia Klöckner agrárminiszter ezen a héten benyújtott egy intézkedési csomagtervet, amellyel a szezonmunkások mozgását könnyítenék meg. A miniszterasszony megjegyezte, hogy elhúzódó koronavírus-járvány esetén az olyan kis önellátottsági fokkal rendelkező termékekből, mint a zöldség és gyümölcs, hiánnyal kell számolni. Emlékeztetett rá: Németországban minden tavasszal 280 ezer idénymunkás jelenik meg a kertészetekben, elsősorban Lengyelországból, Romániából és Bulgáriából. Munkájukat a vetéstől/telepítéstől kezdve egészen a  betakarításig igényli az ágazat, de az állattenyésztésben is részt vesznek a gondozási feladatokban.

Ezért a határokat nyitva kell tartni az idénymunkások előtt, természetesen a belépés feltételeit szabályozni kell. A miniszterasszony jelezte, hogy intenzíven tárgyalnak Romániával és a tranzitországokkal a beutazás megkönnyítéséről, ha másképp nem megy, akár repülővel is behoznának embereket. Kritikusnak tartják Magyarország, Ausztria, Lengyelország hozzáállását a kérdéshez, ezért államfői szinten is egyeztetnének.

Ezen kívül azok számára, akik bejutottak az országba, engedélyeznék a 70 napon túli munkavállaást. Magyarországon egy évben összesen - nem folytatólagosan - 120 napot lehet dolgozni alkalmi munkavállás keretében a mezőgazdaságban. A német szakminiszter fontosnak tartja, hogy meg legyen szervezve az iparágak közti munkaerőáramlás is.

Valószínűsíthető ugyanis, hogy az ipar hamarabb le fog állni, mint ahogy azt a mezőgazdaság megteheti.

A munkerő elérhetőségét állásbörzékkel lehetne transzparensebbé tenni. Továbbá a munkaidő-szabályozást rugalmasan kell kezelni válság idején, értsd: a munkáltató szabja meg, hogy mikor van vége a napnak. Ne legyen érvényes a legfeljebb napi 10 órás munkaidő, és a heti maximális óraszám sem. A hatnapos munkahét normális elvárás lehet, nem kell kompenzálni a kiesett hétvégi napot. Legyen engedélyezett vasárnap is dolgozni. A kötelezően előírt pihenőidőket általában is rövidíteni lehet.

Az elvásárok fokozódását bérmeléssel kívánja kompenzálni a miniszterasszony.  Németországban a "minimunkákat" két részre osztják, vagy az érte adható keresetet maximalizálják havi 450 euróban, vagy a munka időtartamát korlátozzák éves szinten 70 napra. A javaslat szerint a havi 450 eurós határt törölni kell. További a béren kívüli jutattások adóztatását is el kellene felejteni a miniszterasszony szerint.


A kamionok már itt is közlekedhetnek vasárnap, és nem érdekes az sem, ha ezt éjszaka, zajosan teszik. További feladat, hogy a határokon az élelmiszer- és élőállat-szállításnak külön kapukat kell nyitni a gyorsabb átjutás érdekében, és gyorsítani kell a kapcsolódó közigazgatási eljárásokat is. Most nem kell annyira ragaszkodni az élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi ellenőrzésekhez, ehhez kapcsolódóan a behozatali előírásokon lazítani kell.

Címlapkép forrása: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?