Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Német Raiffeisen Szövetség (DRV) egy berlini sajtóeseményen úgy nyilatkozott, hogy mindegy, kemény vagy puha lesz-e a Brexit, az a mezőgazdasági árakat egész Európában komolyan nyomás alá fogja helyezni. Ennek oka a kereskedelmi irányok megváltozása az új politikai és szabályozási keretfeltételek miatt. Az eddig az Egyesült Királyságban landoló élelmiszerek jelentős része ugyanis az európai piacokon, legfőképp Németországon belül maradhat.
"Egyre nő a valószínűsége annak, hogy egy rendezetlen kiválási folyamattal szakad el az Egyesült Királyság Európától. Emiatt nagyon aggódunk" - mondta a DRV üzletágvezetője, Dr. Henning Ehlers. "Nagy-Britanna volt a legfontosabb exportpiacunk, az oda szánt áruk megrekedhetnek Németországban. Sőt, azok az áruk is felénk vehetik az irányt, amelyeket más tagállamok eredetileg az angoloknak exportáltak volna. Mindez hatalmas nyomást gyakorolhat a piacra."
Néhány héttel ezelőtt Joachim Rukwied, a Német Parasztszövetség (DBV) elnöke már óva intett a kemény Brexit várható hatásaitól. Ahogy fogalmazott:
Uotóbbi fél milliárd eurós veszteséggel járt a német mezőgazdaságban. Minél rendezetlenebb lesz a brit kilépés, annál nagyobbak lesznek a költségei - jósolta az elnök. A Thünen-Institut 2018-ban született tanulmánya alapozta meg ezt a véleményt. Az elemző intézet a kemény és a puha Brexit gazdasági következményeit kutatta. Eszerint a legpuhább verzió esetén is költségnövekedést okozna a kereskedelem adminisztrációs terheinek növekedése, és ennél csak sokkal rosszabb szcenáriók léteznek.
Puha kiválás esetére a Thünen-Institut azzal számol, hogy egy szabadkereskedelmi egyezmény keretén belül a nem vámjellegű akadályok 10 százalékos költségnövekedést okoznak valamennyi áru esetében. Ez a szabályozási és esetleges árustandarok közötti eltérsekből fakadhat. Nem zárható ki ugyanis, hogy Anglia a szakítás után más minőségi elvárásokat támaszt egyes termékekkel szemben, mint ami korábban az egységes piacra jellemző volt. Az előírások harmonizációja immár nem lesz kötelező, így ezek egyre távolabb sodródhatnak egymástól.
Kemény Brexit esetén mindezek mellett vámok is sújtanák a termékeket, amennyiben a világkereskedelmi szervezet (WTO) szabályai szerint tárgyalnának egymással a felek. Ez különösen a húsárukat, a tejtermékeket és cukrot érintené kellemetlenül.
Hollandia, Franciaország és Olaszország után Nagy-Britannia volt a német agrártermékek legnagyobb felvevő piaca. 2016-ban 4,7 milliárd euró értékben szállítottak ki mezőgazdasági termékeket az angol piacra, miközben onnan csak 1,6 milliárd euró értékben fogadtak portékát. Ez Németország számára azt jelenti, hogy elveszíti a legnagyobb agrártöbblettel kecsegtető partnerét az unióban. Bármilyen fomában is valósul meg Nagy-Britannia kiválása, az Németországnak fájni fog, csak a fájdalom mértéke eltérő. Puha Brexit esetén a kereskedelmi többlete egyötödét vesztíené el Angliával szemben, kemény Brexit esetén pedig a felét.
Hogy mindez miért fontos Európa többi részének, ezen belül Magyarországnak, arról itt írt az agrárszektor.hu, miközben a tejpiaci hatásokat elemeztük:
